Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében

ra én a t(ekinte)t(e)s karok és rendek választásán felyül állanék, azért ott fogok praesidiálni, 79 hol akarok, és hol azt jónak tartom, bocsássák meg a t(ekin­te)t(e)s k(aro)k és r(ende)k, ha ebbeli választásukat el nem fogadnám. Csertán Sándor emelt ez ellen szót, de gyengén, s visszhangra nem talált. A gyűlés egyébbként a maga rendén folj ván, különös nevezetes eseménye­ket nem nyúitott, ha csak azt nem hoznám fel, mint valamelly újdonságot, hogy midó'n f(olyó) h(ónap) 11-kén a gyűlést rendesen eloszlattnám, a jelenlévő' tisztikar s a még jelenlévő táblabírák most először törtek ki egy hosszasan tartott „éljen" felkiáltással, és éljen köztt búcsúztam el most először a t(ekin­te)t(e)s k(aro)k és r(ende)k kebeléből. Végezetül a megye jelen szellemét érdekloleg ki merem mondani abbéli alázatos nyilatkozásomat, hogy a statusnak legnagyobb részét felém fordulni tapasztalnám, elvész lassan lassan az erántami idegenség, és jobban jobban simulnak hozzám a kedélyek. Mutatkoznak nálam bátrabban, ha egyenként is, és felszóllalnak privát körökben a conservatív párt egyénei, nő az erántam való bizodalom mégis annyira, hogy bátran ejthetném ki azon nyilatkozásomat, miszerént az ellenzék nyilványosan sejdíttené naponként növekedő elgyengü­lését. A makacs ellenzék vezérei, Horváth János, Csány László, Csúzy Pál urak, kiket a megyének legnagyobb része torkig kezd megunni, már fejenként kezdik olvasni bajtársaikat, kik közé se Deák Ferencet, se Kerkápoly alispánt, s illj szőrű férjfiut nem csak hogy nem is számíttanák, de egyenesen ezeket ellenzé­küknek tekintenék. Érzik már a conservatív szellem terjedését, már nehezen megy a toborzás, s Horváth János kamarás maga árulta el előttem félelmét, midőn most egy alkalommal azon színlelt állításomra, hogy „üres hagymásko­dás Zalában conservatív szellemet keresni", azt feleié: „de hiszen! Csak ne legyen Csány meg én, megfordul azonnal az egész megye, s ott a conservatív szellem! van elég!" De egyébbaránt is csak hallani kellett a 3dik mártziusi szónoklatokat, s nemigen nagy combinatio kellett arra: átallátni azt, miképpen illj testületnek előbb-utóbb megbomlani kell, mert a daczoskodáson kívül egyébb vezérelvük nem lévén, nincsen pontosíttó erő, de az annyira dicsért intelligentia is hiányoz­ván e túlzóknál, ezen pártnak önrágódásaiban elenyészni kell. Távol legyen tőlem egyébbaránt azon hiúság, hogy Zalának általam esz­közlött tökélletes átalakíttásáról büszke reményeimmel időnek előtte eléálla­nék. Mesziről mutatkozik itt ott a reménynek villogó csillaga, de a ködöket eloszlattni, mellyek azt eleltakarják, talán csak akkor fog sikerülni, ha az elbomlott belső dolgok helyreállítására és a belkormányra fordított fáradozá­sim, mellyeket soha el nem mulasztom mint a kormány tettét Zala megye elébe vezetni, a közbizodalmat belém, s így a kormányba öszpontosíttani fogják. OL. A 45. Acta Praesidialia 1846:292. praesidiál — elnököl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom