Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében
Dáka, 1846. június 25. Mielőtt e folyó hó 15-kén általam megnyitott és 20-kán befejezett közgyűlésünk 80 eredményeiről alázatos jelentésemet megtenném, bátorkodom Excellenciádhoz alázattal folyamodni, miszerént ebbeli jelentésemnek hoszszasbb ideig való elmaradását nem vajjmi hanyagságnak, de inkább azon oknak kegyesen tulajdonítani méltóztattnék, hogy a gyűlést nyomban követő napokat a megyében tett vizsgálódásokra fordíttani el nem kerülhetvén, ezen egyébbaránt régen készenálló alázatos jelentésem letisztázását senkire sem bízhatván, azt a mai nap történt hazajövetelemre elhalasztani kénytelenítettem. Az érdekesbb viták a közgyűlés első két napjaiban történtek. A közgyűlést június 15-kén nyitottam meg az első alispán hivatalos évnegyedes jelentésével. A tárgyak folytatásában előfordult a n(agy)m(éltóságú) m(agyar) k(irályi) h(e)lyt(ar)tótanácsnak az 12955. szám alatti kegyes intézvénye, melly szerént őfelségének a görög nem egyesült egyházi rendnek kérelmére f(olyó) e(sztendő) február 21-kéről kelt legfensobb határozata a n(e)m(e)s megyével közöltetett. 81 Ebben a k(aro)k és r(ende)k nem a meritumára 82 nézve, minthogy ezeránt igen egyetértenének a legfelsőbb parancsolattal, de a modorjára nézve találtak sérelmet, mert, úgy mondják, a törvényhozás kétoldalú, a görög nem egyesült egyházi rend nem a tolerált, de a törvényesen felvett vallások közé tartozik, ha tehát változás történik, legyen az bár olljan is, melly a k(aro)k és r(ende)k minden kívánságát betöltené, sőtt felyülmúlná, annak nem parancsolat, de törvényhozás utján kell történnie. Ennek következésében a tárgyat annak modorjára nézve a sérelmek közé sorolni határozták. E tárgy feletti vitálkodás igen hoszasan tartván, volt elég alkalmam tapasztalni, hogy a túlzó ellenzéki párt a legnagyobb elkeseredettséggel jelent volna meg e teremben, mit mind Csány László, mint Csúzy Pál, de különösen Deák Ferenc és Horváth János kamarás uraknak nyers elhatározott és vajjmi eltökéllettséget nyilványíttó szóllás modórjából sejdítteni lehetett. Hetyey János 83 (ugyanaz, ki Pesten cathedrára concurrált 84 ) a conservatív párt részéről felszóllalt ugyan, de siker nélkül. Ezen érdemes t(ábla)bíró egyoldalúságról vádolta a rendeket, felszóllíttván Őket arra, hogy a kormánynak ne mindég szerintük hibás tetteit, de áldás telyes lépéseit kiemelniök kellene, mit úgy látszik mintha szándokkal elkerülnék a k(aro)k és r(ende)k s a t(öbbi). Ezen igen a maga helyén volt ellenvetését Hetyey t(ábla)bíró úrnak 80 Zala megye 1846. június 15-i közgyűléséről: ZML. kgy. jkv. és ir. 1846:1809—2570.; OL. A 105. Inf. prot. 1846. júl. 7-iülés 8., 10. o.; Pesti Hírlap, 1846. júl. 2. (701. sz.) 2—3. o., júl. 3.(702. sz.) 7. o.; vö. Kónyi 2. köt. 130—134. o.; Ferenczi 2. köt. 40. o. 81 ZML. kgy. ir. 1846:1828. A rendelettel az uralkodó a vallások közötti átmenetet szabályozó 1844. évi 3. tc. 5—11. §-ának hatályát a görög nem egyesült vallásúakra is kiterjesztette, és ezzel — az ellenzék szerint — megsértette az országgyűlés jogkörét. 82 meritum — érdem. 83 Hetyey János ügyvéd, sümegi birtokos. 84 cathedrára concurrált — tanári állásra pályázott.
