Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében

bírna. Részemről erősen hiszem, hogy ezen jeles egyénnek érdemei abban állanának, hogy barátjai őtet torkig máris megunták, hogy önmagát a közvéle­ményben tökélletesen meg fogja rontani, de elébb az ellenzék megbomlását elősegítteni fogja. Tolnay Károly főszolgabíró úr 73 virágtelyes beszédében emelte panaszait. Ezen egyénnek csak egy a kívánsága: t(udni)i(llik) Deák Ferenccel a diétára felmehetne, és—ha lehet — szolgálni, de nem a megyén. Elébem idéztem tehát a főbíró urat e gyűlés délután, s oda nyilatkoztam, hogy tervei előttem tudva lévén, figyelmeztettném arra, miképpen kívánatos lenne, hogy valódi tudomá­nyos szép talentumait, mellyek hogy a hazának díszére és hasznára fordítatt­nának, magam is igen óhajtanám, más modorban, más alakban tenné érvényes­sé! Ezúton, t(udni)i(llik) a makacs ellenzék utján nem jósolhatnék jó sikert, kívántts óhajtott jövendőt. Módosítsa tehát ennek utánna miden nyilatkozása­it az igazság törvényeire, szólljon belső meggyőződése szerént, de a közmegtet­szés elnyerésére ne hazudtolja meg önmagát, s valja ki nyilvánosan (mit mai érzése szerént most is tenni kellett volna) mindenekben a kormány helyes tetteit, és ezen, de csak ezen utat követve reménylem én is, miszerént jeles talentumainak és tudományi kifejlődésének méltó tér fogna egykor megnyíl­hatni. Erre szorítottam nyilatkoza(t)imat s a fősz(olga)bíró úr innepélyesen megígérte, hogy ebbeli bizodalmamat nagyra becsülvén, avval viszszaélni sohasem fog, s hogy mindeneket el fogna követni, mellyek által szerénységét bemutatni s pártfogásomat megérdemelni képes lenne. Deák Ferenc úr Pesten tett ígéretének megfelelt, lecsillapította az inge­rültség még utolsó szikráját is. Hosszasan tartott beszédjét, gyengesége miatt félbeszakíttani kénytelen vala, de később helyét ismét elfoglalván, azt kibékíttő modorban foljtatta. Beszédének szelleme és szavai az ./. alatt alázatosan ide mellékelt megyei köriratban 74 bennefoglaltattnak. A honti levélre nézve a rendek példás következetességgel a régiebb levelet igaznak, és a jelent, 75 bátor minden törvényes kellékekkel elátottat erőszakkal koholtnak határozták. Deák Ferenc úr a levél felolvasásánál, gyengesége miatt, a termet már elhagyta volt. A gyűlés tárgyai köztt előfordult Major ügyvédnek 76 Hertelendy Kálmán szolgabíró 77 ellen támasztott némű méltatlan panasza, 78 mellyre nézve a t(ekin­te)t(e)s k(aro)k és r(ende)k engem bíráskodásra választani akartak. Részemről feleltem, hogy mennyiben ezáltal erántami bizodalmukat vélem éreztettni akarnák, annyiban köszönettel veszem, de miután állásomnál fogvást bíróság­73 Tolnay Károly (1813—1897) 1844-től 1847-ig főszolgabíró a szántói járásban, 1847/48-ban Zala megye országgyűlési követe. 74 ZML. kgy. ir. 1846:452., vö. Kónyi 2. köt. 117—130. o. 75 ZML. kgy. ir. 1846:526. 1846. jan. 7. Az 1845. aug. 11-i honti körlevél a „régiebb". Az újabb, konzervatív szellemű körlevél érvénytelenítette az 1845. aug. 11-i ellenzéki körlevél határozatait. 76 Major József csáktornyai ügyvéd. 77 Hertelendy Kálmán (1820—1875), Hertelendy Károly fia, 1844-től 1847-ig az egerszegi járás alszolgabírája, 1848/49-ben honvéd százados. 78 ZML. kgy. jkv. 1846:457. Major szerint Hertelendy egy adóssági ügy végrehajtásánál törvényte­lenül járt el, ennek kivizsgálására neveztek ki egy bizottságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom