Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Molnár András: Deák Ferenc birtokai

A majorsági jövedelem összetevői a következők voltak: — szántóföld — 532 Ft — 39%, — rét — 344 Ft — 25%, — legelő —168 Ft — 12%, — erdő — 168 Ft — 12%, — szőlő — 130 Ft — 10%, — házhely — 23 Ft — 2%. A majorság (ekkor még tagosítatlan szántóföldekkel, elkülöníteti en erdőkkel és legelőkkel) holdakban mérhető (1200 négyszögöles magyar holddal) összetétele: az összesen 1872 (házhellyel 1883,5) holdból erdő 700 hold (37,4%), legelő 700 hold (37,4%), szántó 344 hold (18,9%), végül rét 128 hold (6,8%). A kisebb királyi haszonvételekből származó jövedelem összetétele: — malom — 354 Ft — 64%, — kocsma, sör-, bormérés — 113 Ft — 21%, — ház, bolt, haszonbér — 85 Ft — 15%. A kehidai majorsági földeket a következőképpen sorolta be az összeírás: 2 sorbeli helység, 1. és 2. rendbeli szántófölddel, 2. és 3. rendbeli réttel, 4. sorbeli erdővel és legelővel, végül 3, rendbeli szőlővel. Egy 1828-as leírás szerint a terület talaja agyagos, fekvése részben sík, részben dombos, a réteket gyakran elönti a Zala folyó. Ajobbágyokugarthagynak, a szántóföldeket aháromnyomásos rendszer szerint művelik meg. A réteket évente egyszer kaszálják ugyan, de elég jó a széna minősége.

23 Zala megye 1832-ben elkészült útkönyve („Az ország utak tabelláris leírása") hasonló módon írta le Kehidát: „Földesura Deák-família, szántóföldbül, rétbül, erdőbül, szőlőhegybül és Zala berkébül álló jövedelmes határ. Rétjei, melyek a Zala áradásátul sokat szenvednek, úgy szintén borai is jók."

24 Ehhez képest Fényes Elek csupán annyit jegyzett meg a településről, hogy „földje, rétje elég és termékeny. Bort termeszt."

26 A söjtöri szántóföldeket az 1835-ös összeírás a 2. sorbeli helységekhez, az 1— 3. rendbeli földekhez, a rétet a 2. rendbeliekhez, a szőlőhegyet a 3. rendbeliekhez sorolta.

26 Az 1828-as adatok szerint a terület fekvése dombos, részben homokos, sok a vízmosásos árok. A réteket évente egyszer kaszálják, a szőlők után természetben fizetik a kilencedet. A szántóterület egy részét parlagon hagyják, háromnyomásos gazdálkodást folytatnak (az összeírásban ezt „2 vetésforgódnak nevezik). Búzát, rozsot és zabot vetnek, árpát, kukoricát itt 23 ZML 1828-as országos összeírás. Kehida, megjegyzések rovat. u Zala megye leírása a reformkorban. (Közzéteszi Bencze Géza). Zalai Gyűjtemény, 23.) Zalaegerszeg, 1986. 96. o. 26 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pesten, 1851. II. kötet. 193. o. (Reprint kiadás, Bp., 1984.) 26 ZML Nemesi javak összeírása 1835. Kehidánál feltüntetve.