Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Molnár András: Deák Ferenc birtokai

nem termelnek. (Az árpa mennyisége az 1835-ös adatok szerint is minimális.) A szántóföld negyedrészét trágyázzák évente, ez 2 évre elégséges.

27 A koppányi jószágokat" az 1835-ös összeírás az alábbiak szerint sorolta be: 3. sorbeli helység, 1. rendbeli szántóföld, 2. rendbeli rét és 3. rendbeli szőlőhegy.

28 Az 1832-es leírás szerint „szántó földjei dombosak és nagyobb részben vízmosási gödrökből áll(nak) — rétjei különösen jók, sokak és termékenyek — szőlőhegye nagy és ezen a vidéken egy, a legerősebb borokat termő".

29 Fényes Elek szintén megemlíti, hogy földje „középszerű", rétje Jó".

30 Az 1835-ös nemesi javak összeírása sem Kehidánál, sem az adott településeknél nem tüntette fel a Deák-család kisebb részbirtokait. Közülük a kustáni javak lehettek a legjelentősebbek, ezeket így jellemezte az 1832-es leírás: „földjei s rétjei termékenyek (különösen rétjei igen jók), szőlőhegyei jó bort teremnek."

31 Több, kisebb részbirtok megvételét forrásokkal is igazolni tudjuk. 1824 augusztusában Deák Antal 3000 váltóforint értékben vásárolt birtokot Csány Klárától; Köveskúton 3 jobbágyhelyet „földekkel, rétekkel és minden földesúri jussokkal és haszonvételekkel", Felső Kustány határában pedig az „Újhegy" nevezetű szőlőhegyen 20,5 akó hegyvámot.

32 1841 augusztusában Antal és Ferenc közösen vásárolták meg Lippits László örököseitől 2000 pengő forint értékben az elhunyt kehidai, söjtöri és tófeji részjószágait.

33 1810 tavaszán Berta Mária Terézia asszonyság 163.000 forint értékű birtokot ajánlott fel megvételre a Deák-örökösöknek. A megye 1810. május 17-i közgyűlésén Hertelendy György gyám ígéretet is tett arra, hogy a Deák-örökösök alig egy hónappal később, június 25-én Zalaapátiban le fogják fizetni a vételárat (és ekkor a megyének is bevallják a vett javakat).

34 Ennek az ígéretnek, azon túl, hogy ilyen módon Hertelendy a Deák-család hitelképességét kívánta a megye előtt bizonyítani, nem sok alapja lehetett. Ismerve a család anyagi helyzetét, adósságait, és a kor hitelviszonyait, képtelen vállalkozás lett volna egy ekkora (még hajórészt hitelekkel támogatott) vételár összegyűjtése; ez jóval meghaladta a család valós lehetőségeit. (A birtok megvételének nincs is semmi nyoma a következő hónapok és évek megyei jegyzőkönyveiben.) Deák Antalnak, aki 1811-től haláláig gyakorlatilag a család „fej e" volt, kevés, a gazdálkodással kapcsolatos személyes megnyilatkozása maradt fenn, mindössze két ilyen levélrészletet ismerünk. Mindkettőt a sógorának (Klára húga férjének), Oszterhuber Józsefnek címezte. 1834. január 2-án kelt levelében írta: január végén „én haza bújok fészkembe, a télnek hátra lévő részét csekély 27 ZML 1828-as országos összeírás. Söjtör, megjegyzések rovat. 28 ZML Nemesi javak összeírásai, 1835. Kehidánál feltüntetve. 29 Zala megye leírása a reformkorban. 95. o. 30 Fényes II. köt. 247. o. 31 Zala megye leírása a reformkorban, 91. o. 32 ZML Kgy. jkv. 1824:1757. (augusztus 9-i közgy.). 33 ZML Kgy. jkv. 1841:2050. (augusztus 2-i közgy.). 34 ZML Kgy. jkv. 1810. május 17. 11. sz. (855. p.)