Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Bácskai Vera: Piackörzetek és piacközpontok a Dél-Dunántúlon a

A telep üléshierarchia különböző szintjén elhelyezkedő, központi szerepkört betöltő települések főbb mutatói Hierarchikus csoport igos ességszám épességekedés aya, 7—1828 özponti tciók átlagos tszáma ; térségek gos száma r főre jutó művesek na ényt tartó iterek nya r főre keresők száma Átli nép *lj g 111 Leg mes arái Eze jutó ked 1. Városok 8300 149,7 12,2 50 54 33,1 3,5 2. Városias szerepkörűek 5200 145,0 6,3 38 33,7 22,2 6,2 3. Központi szerepkörű falvak 2500 119,4 2,2 27 40,4 23,4 3,2 4. Központi szerepkörű falvak 1300 114,0 1,3 9 17,7 8,5 1,0 5. Központi szerepkörű falvak 1200 118,7 — 4 8 9,2 0,9 6. Központi szerepkörű falvak 780 121,1 1,0 2,5 5,7 7,0 1,8 A városok és a városias szerepkörű települések átlagos népességszáma meghaladta az ötezret, de a két csoport között e téren számottevő különbség mutatkozik. A népességnövekedés aránya 1787 és 1828 között viszont a két csoportnál csaknem azonosan alakult, és erősen meghaladta a régió egész népességnövekedésének 121%-os arányát.

26 Gyors népességnövekedésük eredményeképpen 1828-ban a térség népességének 3,8, illetve4,9%-a összpontosult e településekben, míg 1787-ben csak 3,1, A négy megyében Pécs város és az oppidumok össznépessége 1787 és 1828 között 127,2%-ra, a többieké 119,9%-ra növekedett. E növekedés aránya az egyes megyékben a következőképpen alakult: Megye Egész Az oppidumok A többi település népesség népessége % % Baranya 127,8 133,4 126,8 Somogy 115,3 116,3 111,2 Tolna 133,1 138,9 129,8 Zala 113,6 119,7 112,4