Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)
Bácskai Vera: Piackörzetek és piacközpontok a Dél-Dunántúlon a
sebb, de vonzásterülettel nem rendelkező kereskedőhelyeit megnyugtatóan soroljuk be a településhálózatnak az Őket megillető rangcsoportjába. Jelen ismereteink alapján úgy véljük, hogy Zalaegerszeg mellett a gyenge vonzással bíró Kaposvár, Szekszárd, Hőgyész és Paks, valamint a vonzásterülettel nem rendelkező Bonyhád, Tolna és Mohács is a falu és város között átmenetet alkotó, városias szerepkörű központi helyek közé tartozott. A bizonyos központi funkciókat betöltő falusias települések közé sorolhatók a vásártartó, vagy vásárjoggal rendelkező települések, a forgalmi funkciót betöltő harmincadhelyek és postaállomások, az uradalmi központok, és az egyéb igazgatási funkciókat betöltő települések. Ezek száma 114, 24 túlnyomó többségük — 76 — oppidum volt, amelyek egy része több központi funkciót is betöltött. Rajtuk kívül még további 10—15 településről tételezhető fel kézműveseik vagy kereskedőik nagy száma alapján bizonyos gazdasági központi szerepkör, ezeket azonban most nem vesszük figyelembe. A 114 korlátozott funkciót betöltő település 4 csoportba sorolható. Az első kettőbe az az 57 település tartozik, 25 amelyek a vásártartáson kívül még egyéb, többnyire uradalomigazgatási és forgalmi központi szerepkört is elláttak. Közülük 6 (Báta, Bátaszék, Pécsvárad, Siklós, Simontornya, Szigetvár) kereskedelmi szerepköre a kortársi megítélés szerint jelentősebb volt, kettő pedig — Csáktornya és Marcali —, amelyet egy település piachelyének vallott, csekély vonzásterülettel is rendelkezett. E 8 települést a központi szerepkört betöltő falusias települések első, a többi 49-et a második csoportjába soroltuk. (3—4. hierarchikus csoport.) A 49 település közül 41 uradalmi központ volt, hatban (Alsólendva, Babócsa, Berzence, Iharosberény, Sümeg, Szöllösgyörök) posta is működött, Csurgón pedig gimnázium. Az uradalmi központi funkciót be nem töltő települések közül Istvándon, Légrádon, Lövőn, Tapolcán és Zalabéren posta, Nedelicen harmincadhivatal működött, Perlakon pedig sóház volt. A harmadik csoport (5. hierarchikus csoport) az a 26 vásártartási joggal rendelkező település (közülük 23 volt oppidum) alkotta, amelyek a piacfunkción kívül semmi egyéb központi szerepkört nem töltöttek be. Végezetül 32 piacfunkcióval nem rendelkező, de egyéb korlátozott központi szerepkört betöltő települést a 4. csoportba (6. hierarchikus csoport) soroltunk. Közülük 15 uradalmi központ volt, 15-ben posta, egyben harmincadhely, egyben — Gyönkön — pedig algimnázium működött. E települések egyike sem volt oppidum. A településhierarchia különböző szintjén elhelyezkedő települések főbb jellemzőinek összehasonlítása — ha megnyugtató magyarázatot nem is ad —, de némi fényt vet eltérő jelentőségük és szerepük okaira. Az egyéb központi funkciókat Ludovicus Nagy: Notitiae politico-geographico-statistica inclyti Regni Hungáriáé... 1828, illetve Fényes Elek idézett munkájának adatai alapján határoztuk meg. * Ld. a II. sz. Függeléket.
