Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Bácskai Vera: Piackörzetek és piacközpontok a Dél-Dunántúlon a

A piacközpontok országos vizsgálatánál a központok közül azokat tekintettük központi helyi szerepkört betöltő városoknak, amelyek vonzásterülete legalább 50.000 fóré, ezen belül tiszta vonzáskörzetük legalább 20.000 főre terjedt ki,

23 és a piacközponti funkción kívül legalább még egy központi funkciót betöltő intézménynek is székhelyei voltak. E kritériumnak 57 központ tett eleget, amelyek két hierarchikus szintet (csoportot) alkottak. Az elsőbe azok a városok kerültek, amelyek egész vonzásterületének népessége meghaladta a 100.000 főt és ezen belül tiszta körzetükben legalább 35.000 lakos élt, és magas szintű, vagy több alacsonyabb szintű egyéb központi funkciót is betöltöttek. A dél-dunántúli települések közül Pécs és Kanizsa felelt meg e követelményeknek. A városok második hierarchikus szintjét azok a piacközpontok alkották, amelyeknek egész vonzásterülete 50—100.000 főre terjedt ki, és tiszta körzetük népessége meghaladta a 20.000 főt, valamint piacközponti funkciójuk mellett valamilyen egyéb központi szerepkört is betöltöttek. A vizsgált térség települései közül ide soroltuk Dunaföldvárt és Keszthelyt. A város és falu között átmenetet képező, városias szerepkörű központi helyeknek tekintettük azokat a központokat (számszerűen húszat), amelyek egész vonzásterületén 25—50.000, ezen belül tiszta körzetükben legalább 15.000 lakos élt. E csoportba soroltunk néhány nagyobb vonzásterülettel rendelkező, de egyéb központi funkciót be nem töltő központot, valamint néhány olyan települést, amelynek vonzásterülete ugyan nem érte el a kijelölt nagyságot, de egyéb központi funkcióik gazdagsága a piacközpontok többségénél nagyobb szerepüket sejtette. E csoportba került a dél-dunántúli piacközpontok közül Zalaegerszeg. A többi piacközpontot és alközpontot bizonyos központi funkciót betöltő falusias településnek minősítettük, amelyeket vonzásuk erőssége, vagy egyéb központi funkcióik gazdagsága alapján két újabb szintet képező csoportot osztottunk. A piacközpontok országos vizsgálata során — a kutatás alapszempontjából következően — csak a vonzásterülettel rendelkező településekkel foglalkoztunk behatóbban; a központi helyi szerepkörrel (vonzásterülettel) nem rendelkező fontosabb kereskedelmi csomópontok, vagy agrárvárosok minősítésére, minthogy egyedi tanulmányozásuk a vizsgálat kereteit meghaladta volna, nem vállalkoztunk. A jelen tanulmányban is túlságosan nagy területtel, és túl sok településsel foglalkoztunk ahhoz, hogy az egyes települések fejlődési folyamatának és változó szerepének áttekintése nélkül, s főképp a hasonló jellegű településekre vonatkozó összehasonlító adatok hiányában, a régió legjelentőAz összes önálló vonzásterülettel rendelkező piacközpont egész vonzásterületének átlagos népességszáma 70.000 fo volt, ebből a tiszta körzetekre átlagosan 30.000 lakos jutott. A szóródás azonban igen nagy volt és a modus — a leggyakoribb érték — az egész vonzásterületre vonatkozóan 54.000 fo, a tiszta körzet viszonylatában pedig 25.000 fo alatt volt.