Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Turbuly Éva: Egy zalai köznemes, Deák László vagyoni viszonyai és gazdálkodása

földet, 31 szekeres rétet hagyott maga után, 35 kapás szőlőt a vorhotai hegyen pincével és külön présszínnel. Boncodföldén 3 darabban 20 kapás szőlőt még sározatlan pincével. Emellett kilenced és tized alá eső földeket az árkosházi, mártonfai, kávási és lengyeli határban, bortizedet a németfalusi, boncodföldi, kávási és vorhotai hegyen, 5 akóra való hegyvámot Nemesapátiban. Egy kétkerekű, romladozott malmot puszta molnárházzal a Zala partján a kávási határban. Egyet ugyancsak a Zalán, a mártonfai határban puszta deszkametszővel, kétkerekű új malmot Gébárton. További két malmot bírt még fele és egyet harmad részben. A gébárti és neszelei pincékben 78 akó jó és 79 akó közben már megromlott bor, egy akó 40 icce szilvapálinka állt. Az istállókban 16 ló, 6 csikó, 6 ökör, 72 sertés, 29 marha, 15 kecske, az árkosházi majorban, Káváson és Neszelén csaknem 300 birka. A csűrökben 226 mérő búza, 501 mérő rozs, 53 mérő zab, némi árpa, kukorica, hajdina „lendekmag", összesen 844 mérő szemestermény. A jobbágyok száma Boncodföldén 3 fő másfél telekrésszel, Káváson 14 telkes jobbágy, 5 házas és 2 hazátlan zsellér, összesen 5 egész 2/8-ad telekkel, Neszelében két 2/8-ad telkes, és egy házas zsellér, Gébárton kettő 2/8-ad telkes. Összesen 21 telkes jobbágy, 8 zsellér, 8 egész 2/8-ad telek, megközelítően 182 hold szántó, 66 hold rét földesura volt. Birtokain egy egész telekre 20—22 hold szántó, 6—8 szekeres rét jutott. Robotot 2 marhával a földesúr szükséglete szerint adtak. Kocsmáitatás karácsonyig vagy Szent Mihályigjárt. Kilencedet részben pénzben (egy egész telekre 4 forint), részben természetben adtak. A legelő kevés, faizás általában nem volt. A felsoroltakon kívül jelentős értéket képviselt még a gébárti négyszobás kúria, a benne lévő ingóságokkal, amelyekre a későbbiekben még kitérünk. Hogy honnan a jelentős vagyon, nem tudjuk megbízhatóan a választ, legfeljebb néhány adalékkal szolgálhatunk. A zsitkóci javakat leszámítva Deák Péter második házasságából származó gyermekei teljesen vagyontalanok, az urbáriumok tanúsága szerint úrbéres területtel egyáltalán nem rendelkeztek. Az anya halálakor csak az inscriptiós levélben szereplő 17 holdon és a házon osztozkodtak, amelyből ráadásul a másik ág nevében Péter regesztrátor is részt kért. Ezenkívül az ismeretlen nagyságú, valószínűleg csekély petánci birtokrészről tudunk, amit László a többi testvér ellenében magának követelt.

30 A jószág zöme az anya jogán úgy tűnik Gáborra szállt, nincs nyoma annak, hogy a többiek pénzbeli kielégítést kaptak volna. A 26 éves Deák László házassága a 28. évében járó gyermektelen özveggyel az érzelmek mellett komoly gazdasági alapokra épült. Ezt mutatja, hogy örökségében a majorsági és úrbéri területek mindegyike Egerváry-, vagy mint Boncodfölde és Kávás, Mérey-birtok volt. Igaz, az adósság-követelések a házasságkötést követően eltűntek, az örökséget is csak kisebb debitum terhelte, ami ritkaság a korabeli 30%-os eladósodottsági átlagot tekintve. Úgy tűnik, a ZML. IV. 14/a. 364/5. Inventárium a Deák-család Zsitkóci javairól. 1777. december 30.