A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)
MOLNÁR ANDRÁS: A 7. HONVÉDZÁSZLÓALJ TÖRTÉNETE
állítja az utat. És pár nap múlva el kellene hagyni azt, mert szegény népünk alig győzi már a strapáciát. Egy harmada a brigádénak szolgálatot nem tehet lábbeli hiánya miatt, más ötszáz beteg, a szolgálatra alkalmatosak fele éjjelnappal szabad ég alatt őrködik, és még a honvédeknek sincsen attilájuk. Zsedényi Gyula huszár alezredes [:..] tegnap óta vezére a nádasi dandárnak, minthogy Guyon ezredest folytonos esztelen dispositiói miatt felváltani kénytelenítettem." A továbbiakban Görgey a következő felszerelés kiutalását kérte Zsedényi 3845 emberből, 380 huszár- és 131 ágyús-lóból, valamint 10 ágyúból álló brigádja részére: 600 pár fűzős bakancs, 100 pár csizma a huszároknak, 1200 db honvédattila, legalább 2000 pár fehérruha (ing és gatya), 2000 db patrontáska és 5000 db gyutacsos (cinderes) töltés. 209 Görgey november 15-én további nagy mennyiségű felszerelést (fegyvert és ruházatot) kért a feldunai hadtest honvédzászlóaljai — így a 7. zászlóalj — számára, hozzátéve, hogy „a Nádasi brigádéban lévő 1-ső és 7-dik honv. zászlóaljak márcsak az ő számukra igen szükséges 1200 darab Attilák megküldése által is annyira ki lehetne békíteni a szünteleni, jelen rongyos állapotukban már tűrhetetlen strapádéval, hogy talán megtört jó szellemöket visszanyernék". 210 Két nappal később, november 17-én is a felszerelés megküldését sürgette Görgey: „Seregemet úgy diszponáltam: hogy Nádastól fogva egész Sopronig sakkban tartom az ellenséget; de minden elszántságom mellett be kell vallanom, hogy ez egy sereggel, melynek legénysége még az őszi hidegek ellen sincsen biztosítva, nemcsak nehéz, de a seregre nézve veszélyes is. Főleg a nádasi brigáda nekem úgy látszik, mint egy második leonidási csapat, nem annyira az ellenség túlnyomósága, mint az idő, helyzet, aránytalan nehéz szolgálat és hiányos ruházatból származó sanyarúságai miatt." 211 Kossuth folyamatosan továbbította az OHB-tól a Hadügyminisztériumhoz Görgey igényeit. November 17-én maga Kossuth is így sürgette a felszerelés kiadását: „Késedelem nélküli felruházást igényelnek még az 1-ső és 7-ik honvédzászlóaljak, melyeknek legénysége csupán ruha hiány miatt nem képes szolgálatot tehetni. Ezeknek számára tehát 1200 attila a lehető legnagyobb gyorsasággal készítendő," és amint elkészül, azonnal Pozsonyba küldendő! November 18-án útnak indította Kossuth Pozsonyba a kért felszerelés első részletét, azzal a megjegyzéssel, hogy „a most küldött attillákkal az l-ő és 7-ik honvéd zászlóaljak látassanak el". 212 Dacára a gyors intézkedéseknek, a nádasi dandárhoz — Nyáry Pál értesülései szerint — még december elején, jónéhány hét elteltével sem érkezett meg a kellő mennyiségű ruházat. 213 A feldunai hadtest honvédzászlóaljainak kiegészítéséről még november 10-én intézkedett Kossuth; ekkor 200 újoncot kért a Hadügyminisztériumtól a 7. honvédzászlóalj számára. 214 A zászlóalj valós létszámát novemberből sem lehet pontosan tudni, mivel minden hadrendben más és más létszám szerepel. A november 9-i például 695 főt, 215 a november 14-i 800 főt, 216 a november 29-i pedig már 1017 főt mutat ki. 217 A nagy létszámeltérések hátterében állhat ugyan a Kossuth által is igényelt — és további — szaporodás, de lehet egyszerű trükk is az ellenség megtévesztésére. November 27-én 'maga Kossuth is arra bíztatja Görgeyt, hogy a hadrendekben „nagyítsa inkább erejét, mint kevesítse", és cseppet sem bánná, ha az ,„ilyen forma számkimutatás"-ok az ellenség kezébe kerülnének. 218 Kifejezetten ilyen célja lehetett a Közlönyben november közepén közzétett kimutatásnak, amely szerint a Zinnern Károly
