A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)

Az 1848–1849-es szabadságharc zalai honvédéinek névtára

„Hol sírjaink domborulnak Unokáink leborulnak És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket" A névtár forrásai Az 1848/49-es szabadságharc zalai honvédéinek egyfajta névsorát ugyan már Nóvák Mihály tanító közzétette a „Zalavármegye az 1848/49. évi szabadságharczban" címmel megjelent könyvének 1906-os, második bővített kiadásában, az általa közölt névsor azonban hiányos. Hiányos azért, mert ő csupán az 1867-ben megalakult „Zalavármegyei honvédegylet'" törzskönyvének adatait közölte. Eleve eltekintett tehát azoknak a honvédeknek a megemlítésétől, akik nem élték meg a kiegyezést, vagy megélték ugyan, de (részben azért, mert máshol laktak) nem lettek tagjai a megyei honvédegyletnek. Ráadásul, felettébb sajnálatos módon, a rendelkezésre álló honvédegyleti „anyakönyv" adatainak is csupán egy részét közölhette, saját bevallása szerint terjedelmi korlátok miatt. A mintegy 2400 honvéd nevét és adatait tartalmazó törzskönyvet és a honvédegylet egyéb iratait a századfordulón Mayer János, nyugalmazott megyei pénztáros, a 47. honvédzászlóalj egykori őrmestere őrizte Zalaegerszegen. Sajnos azóta ezek az iratok nem kerültek be a levéltárba, legalábbis a Zala Megyei Levéltár munkatársai mind a mai napig nem bukkantak a nyomukra, így tartanunk kell tőle, hogy azok az adatok, amelyeket Nóvák nem közölhetett, pótolhatatlanul elvesztek. A Zala Megyei Levéltár ugyan nyilvántartott egy vékonyka iratcsomót, amelyet a „Zala Megyei Honvéd Egylet iratai"-nak neveztek, de ezek nem a Mayer János által őrzött iratok voltak, hanem az egykori kapornaki járás 1860-as évekbeli közigazgatási iratai közül kiemelt tagnévsor töredékek és felvételi kérelmek. Egyelőre azonban még ezeket sem tudtuk felhasználni, miután az ujjnyi vastagságú iratcsomó a levéltár épületének felújítása során, még az 1970-es évek végén elkallódott. Egyedül Keszthely város régi levéltárából került elő egy „1848/49" feliratot viselő (931. sz.) iratcsomó, amely a város honvédegyletének levelezését (benne névsorokat és segélykérelmeket) tartalmazza. A Nóvák Mihály által közzétett névsor ellenőrzésére és kiegészítésére, az általa használt eredeti iratok nélkül, — Keszthely kivételével — ilyenformán nem volt módunk. Nem tudtuk érdemben hasznosítani Mikár Zsigmond (volt honvéd alszázados) „Honvéd schematismus, vagy is: az 1848/9-ki honvédseregből 1868-ban még életben volt főtiszteknek névkönyve" címmel 1869-ben megjelent munkáját sem. Az egyébként kitűnő könyv ugyancsak a honvédegyletek tagnévsora alapján készült, de csupán a tisztek nevét tartalmazza (alhadnaggyal bezárólag). Miután azonban a néven és a rangon kívül a lakóhelyet nem tünteti fel, nem lehet Nóvák munkájával településenként összehasonlítani. Mikár Zsigmond másik könyve (amely 1891-ben jelent meg, „Honvéd-névkönyv az