A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)
HERMANN RÓBERT: AZ 56. HONVÉDZÁSZLÓALJ TÖRTÉNETE (1848 OKTÓBER–1849 OKTÓBER)
megye parancsnoksága erre Kisfaludyt szólította fel a tisztikar beküldésére; de hogy ez megtörtént-e, arról nem tudunk. 8 névsorának A zászlóalj társadalmi összetételére csak a Zala megyei honvédegylet 1867—68-as honvédösszeírásaiban szereplő nevek mellett található foglalkozásmegjelölésekből következtethetünk. A publikált nevek között 436, az 56. honvédzászlóaljban szolgált honvéd neve szerepel. Ezek foglalkozás és életmód szerinti megoszlása a következő Értelmiségi és birtokos (nemes) Kézműves, iparűző Földműves önálló gazda 150 napszámos 93 zsellér 26 Szolgáló cseléd 37 szolga 12 kocsis 1 béres 1 kanász 2 pásztor 1 megyei vagy városi szolga 6 kertészlegény 1 Egyéb (ebből 2 koldus, 1—1 halász, kereskedő, mészáros, hangász és vasúti őr) összesen Létszám 31 28 269 61 47 436 Százalék 7,1 6,4 61,7 14 10,8 100 Megállapítva azt, hogy az 1849—1867 közötti társadalmi folyamatok a már 1848 előtt is nehezebb körülmények között élők további leszakadását segíthették elő, s így a napszámosok, zsellérek és szolgálók aránya valószínűleg inkább növekedett az 1849 után eltelt 18 év alatt, a táblázatból — összevetve azt a 47. honvédzászlóaljról készülttel, a következő tanulságokat vonhatjuk le: A mezőgazdasági termeléssel vagy kiegészítő tevékenységgel foglalkozó népesség aránya összességében alig csökkent. Ezen belül viszont megnőtt a kimondottan a termeléssel foglalkozók, és csökkent a járulékos tevékenységet folytatók száma. Jelentéktelen mértékben ugyan, de csökkent mind az értelmiség és nemesség, mind a kézművesek aránya a zászlóaljon belül. Nagymértékben megnőtt viszont az egyéb elemek aránya, ami valószínűleg abból fakadt, hogy ezt a zászlóaljat már nagyobbrészt újoncozással, sorshúzás útján állították ki, s a sorozásnál elvileg nem volt mód kibúvásra; de a pénzbeli megváltás lehetősége adott volt. Az egyes rétegeket tekintve érdemes megfigyelni, hogy a 303 fős 47. zászlóalji mintában 60, az 56. zászlóaljiban már 150 önálló gazda szerepel; tehát a minta nagysága közötti másfélszeres eltérés mellett is két és félszeres e réteg jelenléte a zászlóaljban. Ez megfelel a korabeli társadalom természetes rétegzettségének; de azért is érdekes, mert a társadalmilag mobil elemek további csökkenésére mutat, mind a 7. mind a 47. zászlóaljban szereplő mintához képest. 9