A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)

HERMANN RÓBERT: AZ 56. HONVÉDZÁSZLÓALJ TÖRTÉNETE (1848 OKTÓBER–1849 OKTÓBER)

tette az OHB-nak, hogy az új, 56. számot kapott zászlóalj alakítására 1335 újoncot adtak át, s további, több mint 700 újonc van még besorozva, akik közül 600 főt Pestre fognak küldeni a 13. honvédzászlóaljhoz: a többieket pedig Perczel fenti levele értelmében a tábornok seregének erősítésére fogják fordítani. Szintén ebből a levélből derül ki az is, hogy a muraközi járásban meg sem kezdődött az újoncállítás, tehát a fenti, 1335 főnyi létszámot a már említett öt járás állította ki. A megye december 14-én a III. hadmegye parancsnokságához intézett jelentése szerint a 13. honvédzászlóaljhoz előbb 600, majd újabb 200 főt küldtek Pestre; a 47. honvédzászlóalj alakítására 1350, az 56. zászlóaljéra 1382 főt adtak át; ez összesen 3532 főt számlál. A megye újonchátraléka tehát 1033 fő, de ebből 865 fő a muraközi járást terheli, ahol meg sem tudták kezdeni az újoncállítást. A másik öt járás teljes hátraléka tehát 168 fő, ami nem éri el az 5%-ot sem. A zászlóalj alakulási helye Keszthely volt; maga Perczel is ezt írta december 9-én a zászlóaljról és parancsnokáról, hozzátéve, hogy „ettől sokat várok". A zászlóalj krónikása, Tóth Károly szerint december 7-én már elindultak Letenyére; ez az adat azonban bizonyosan téves, mert Kisfaludy még december 13-án is Keszthelyről írt a Zala megyei bizottmánynak. A zászlóaljparancsnok ezen a napon arra kérte a bizottmányt, hogy mivel a legénység kiképzését „azoknak széles karimájú kalapjaik is akadályozzák", a megye az „illírektől zsákmányolt pongyola sapkákból" 1200 darabot küldjön a zászlóalj számára Csesztregre, „hogy addig is, míg a megrendelt fövegek elkészülnek, e részben hiány ne legyen". Ez arra mutat, hogy Kisfaludy ekkor indíthatta ki zászlóalját Lendva felé. A zászlóalj alakulásának hétköznapjairól szinte semmit sem tudunk. Tóth Károly csak annyit ír, hogy a zászlóaljat „az osztrák katonai szervezet mintája szerint" alakították meg, s hogy az altiszti karban sok volt a besorozott tanuló, képzett fialalember és kiszolgált katona. A zászlóalj kiképzésének alapjául Gál Sándor könyve, a „Nemzeti őrsereg ideiglenes oktatási gyakorlati és szolgálati szabályzata" szolgált.

6 A zászlóalj felszereléséről és ennek költségeiről november végétől vannak adataink. Perczel november 24-én közölte a megyével, hogy az újoncok felruházásának költségeire ,,a hadi és nemesi osztályra kivetett adó fordíttassák", s csak azokat a költségeket viseli az állam, amikre ebből az adóból nem telik. December 1-én Perczel megállapodott Csillagh Lajos alispánnal, hogy a Zala megye által kiállítandó 1850 újonc felruházásának 37 702 forintnyi költségéből a megye 20 000 forintot visel, „adójábani betudás mellett", a többit a tábornok biztosítja hadipénztárából. Az OHB november 27-én úgy vélte, hogy a megye akár magasabb áron is vásárolhat posztóneműeket a zászlóalj felszerelésére, ügyelve arra, hogy ,,az álladalom szerfelett ne terheltessék s a visszaélések lehetőleg elkerültessenek". Perczel fent idézett levelében megjegyezte, hogy a szűrökhöz bélés is kell; a legénység számára atillák adassanak, a 120 altiszt számára pedig köpenyek. Zala megye bizottmánya december 9-én tudatta Perczellel, hogy már 400 rőf posztót vásároltak, nemsokára megérkezik a kívánt bélésvászon, a gombok és nagy mennyiségű „topányok" készítésére is szerződést kötöttek. Ebben a jelentésben közölték Perczellel azt is, hogy a megye intézkedéseket tett a zászlóalj Keszthely környékére telepítéséről; Keszthely ugyanis a leg-