A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)

HERMANN RÓBERT: AZ 56. HONVÉDZÁSZLÓALJ TÖRTÉNETE (1848 OKTÓBER–1849 OKTÓBER)

fontosabb közlekedési csomópontok egyike; itt haladnak keresztül a tábornok seregéhez küldött erősítések, s a város nem bír el egy állandóan ott állomásozó zászlóaljat. Kérték, hogy Perczel helyeselje nézeteiket. Elképzelhető, hogy Kisfaludy ezért is indította ki zászlóalját Keszthelyről Lendva felé. December 13-án a megyei bizottmány hosszú beszámolót küldött a III. hadmegye parancsnokságának, s ebben az 56. honvédzászlóalj felszereltségéről azt közölte, hogy a „felruházására szükséges kelmék a kormánybiztos közbejöttével pénztárunk által is vásároltatnak, a felszerelésnek vezetése mindazáltal a tábornok {Perczel — H. R.] rendeléséből a zászlóaljnak őrnagya által történik". A zászlóalj felszereléséről Tóth Károly azt írja, hogy az „különféle idomú és szerkezetű lőfegyverek- és kaszákkal" felszerelve, „tarka egyenruhásán" vonult be Perczel táborába. Az 56. honvédzászlóaljjal egyidőben érkezett 60. és 61. zászlóaljakról Perczel azt írta december 18-án, hogy serege „inkább számmal, mint fegyverrel" gyarapodott általuk; december 20-án és 22-én pedig mint „nagyrészt fegyvertelen és ruházatlan" zászlóaljakként említette őket. Erre mutat az is, hogy a három zászlóalj parancsnokságát átvevő Szekulits István őrnagy december 21-én 2000 lőfegyvert, 2000 köpenyt, 3—3000 töltés- és szuronytartót, fegyverszíjat és nyakkendőt, 4000 borjút (hátizsákot), 3 zászlót és 24 dobot kért számukra.

7 A zászlóalj tisztikarát Perczel még november 13-án felterjesztette megerősítésre az OHB-hoz, majd az áttette előbb az Országos Nemzetőrségi Haditanácshoz, majd a Hadügyminisztériumhoz. Az előterjesztés a következőképpen hangzott: „Zala megye által az újoncokból alakítandó második honvédzászlóaljhoz az ellenség előtt kitüntetett vitéz tetteikért, és magok jóviseletekért következő egyéneket ajánlok: őrnagy és zászlóaljparancsnoknak Kisfaludy Mórt, volt huszár főhadnagyot, ki Zala megyében ugyanő általa alakított szabadcsapat eddigi parancsnoka volt, s magát az egész hadjáratom ideje alatt az ellenség előtt bátorsága és ügyessége által különösen kitüntette, s ügyünk eránt a legnagyobb részvéttel viseltetik. Segédtisztnek alhadnagyi ranggal Vasváry Pált, Miklós-huszár ezredbeli őrmestert, vitéz Gáspár őrnagyunk különös ajánlatára. Századosoknak 1. Oszterhueber Pétert, a császári seregben volt főhadnagyot, ki Zárában lévén, s hazánk mostani viszonyairól értesülvén, állomását odahagyá, s honunkba visszasietett. 2. Kecskeméthy Albertet, zalai önkéntes csapatbeli főhadnagyot, ki most is táboromban mint helettes táborkari tiszt jó szolgálatokat tesz, különösen a letenyei sáncok készítésénél. 3. Ujfalusi Imrét, 8-ik zászlóaljbeli jeles főhadnagyot. Főhadnagyoknak 1. Csontos Károlyt, zalai önkéntes csapatbeli hadnagyot, s volt huszár őrmestert. 2. Pirovits Károlyt, nemzetőrségbeli századost, ki már ellenség előtt is szolgált.