A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)

HERMANN RÓBERT: AZ 56. HONVÉDZÁSZLÓALJ TÖRTÉNETE (1848 OKTÓBER–1849 OKTÓBER)

házhatnák a zászlóaljakat, költségök adójokba beszámíttatván". Csertán közölte, hogy „az országos bizottmány engedelméből Perczel Mór vezér úr által" már felszólította Kisfaludy Móric századost egy ilyen zászlóalj alakítására; ugyanakkor célszerűnek tartaná, „hogy komolyan, határozott rendelettel a megyék felhívatnának e célra a bizottmány által, mert a megyék mostani állások szerint csak határozott parancsra engedelmeskednek. — Zala annál inkább ruházhatna fel 1000 embert, mert a felállított zászlóalj t [az önkéntes zászlóaljat — H. R.] leginkább az illírek által Kanizsán hagyott ruhával látta el — ennek alakítására legalkalmasabb egyén Kisfaludy Mór úr, ki jelenleg is 240 önkénteseivel seregünknél van, maga vezér úr által is becsültetik és elszánt vitézeivel a legveszélyesebb helyekre alkalmaztatik." A jelentésre az OHB irodájában ráírták: „A fentebbi megyék alkossanak önkéntes zászlóaljakat a felkelt néptömegből, — hogy az elfoglalt földet meg lehessen tartani"; majd a jelentést átküldték az Országos Nemzetőrségi Haditanácshoz. A megjegyzés nem volt összhangban a jelentés tartalmával; hiszen a jelentésben az újoncokból alakítandó zászlóaljakról, a megjegyzésben pedig a népfelkelés erőinek önkéntes zászlóaljakká szervezéséről volt szó. A jelentés azonban csak november 2-án került a Haditanácshoz, ekkorra pedig már rendeződött az alakítandó zászlóalj kérdése. Csertán már október 24-én a zalai bizottmánynál is sürgette az újabb zászlóalj alkotását, „mit annál inkább köteles Zala megtenni, mert létele van kérdésbe, és most és soha többé alkalmazhatja ifjúit..." Október 26-án közölte a Haditanács október 20-i levelének tartalmát Perczellel, mire a tábornok megismételte az újabb zászlóalj mielőbbi kiállítására vonatkozó rendeletét. Perczel szerint a Haditanács által kért 600 újonccal kapcsolatban a megye válaszolja azt a Haditanácsnak, hogy azokat „fel nem küldheti Pestre azért, mivel Perczel Mór ezredes rendeletéből a már kiállított zászlóaljon kívül még egy zászlóaljat kell a megyének felállítani, mit már szinte Perczel Mór ezredes rendelkezése alá helyzett, mit is a megye is maga részéről szükségesnek lát, miután azon folytolnols és veszélyes állás, melyet Perczel Mór ezredes serege Benko varasdi és Burits stájerországi tábornokok ellenében elfoglal, hadi erejének minél gyorsabb szaporítását igényli". Perczel egyben azt is javasolta, hogy a megye az önkéntes zászlóaljhoz csak 1000 főt állítson ki, a többieket pedig már az újabb zászlóaljba sorozza be. Másnap, október 27-én Perczel azt jelentette az OHB-nak, hogy „Zala megyétől vett értesítés szerint Zala megye egy második önkénytes csapatot is kíván sietve kiállítani, mire annál is inkább nagy szükség, mert a nemzetőrök csak rövid ideig maradnak ..." Október 30-án írott jelentésében pedig úgy vélte, hogy „igen szükséges volna, különösen ha további előhaladás kívántatnék, legalábbis 4—5 ezer gyalogság- és 600—800 lovasnak vagyis huszárnak ide rendeltetése, sőt még sikeres védelem is igényelne 2 ezer gyalog és vagy 300 lovas segítséget". Mindebből nyilvánvaló, hogy Perczel az újabb zászlóalj megszervezésére vonatkozó zalai ajánlatról a Haditanács október 20-i leiratából értesült; a Haditanács leirata viszont csak Nagy Farkas szóbeli közlésein alapult, amelyeknek viszont nem volt valóságalapjuk. Perczel tehát egy nemlétező ajánlatról értesítette az OHB-t, s egy ilyen ajánlatra reflektálva sürgette Zala megyénél az általa egyszer már kért zászlóalj felállítását.