A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)

HERMANN RÓBERT: AZ 56. HONVÉDZÁSZLÓALJ TÖRTÉNETE (1848 OKTÓBER–1849 OKTÓBER)

Mindezt az is bizonyítja, hogy október 30-án Zala megye bizottmánya a Haditanács október 20-i leiratára válaszolva készségét nyilvánította a 600 újonc kiállítására az 1350 főnyi önkéntes zászlóalj kiállítása után; tehát Per­czelnek — Csertán által közvetített — ajánlatát nem fogadta el teljesen. Ugyanakkor a megye azt is kérte a Haditanácstól, hogy az említett 600 és a többi, még kiállítandó újoncot a megye védelmére fordítsák. November 1-én az OHB — Perczel október 27-i és 30-i leveleire válaszol­va — utasította Vas, Zala és Somogy megyéket, „hogy e rendelet vételével azonnal gyűjtsenek önkéntes fegyveres erőt, s eképpen felkészült hadaikat indítsák azonnal Perczel Mór rendelkezése alá Csáktornyára..." A Zala me­gyei bizottmány november 7-én azt válaszolta, hogy egy 1350 főnyi önkéntes zászlóaljat már kiállítottak, s aznap egy újabb, 200 főnyi önkéntes alakulat megszervezését határozta el; emellett foglalkoznak az országgyűlés által meg­határozott újoncmennyiség kiállításával is. Az említett 200 főnyi alakulat pa­rancsnokságával Festetich Ernőt és Rajky Imrét bízták meg, s azzal a felté­tellel rendelték alá Perczelnek, hogy a csapat a megye kebelében marad/' Mindez még mindig arra mutatott volna, hogy a megye nem kívánja ki­állítani a Perczel által kért 800—1000 főnyi zászlóaljat. Ám még ugyanezen a napon a megye azt közölte az OHB-val, hogy mind a 13. honvédzászlóalj számára kiállítandó 600 újoncot, mind a Perczel által kért 800 újoncot, mind a Kálmány Lajos százados által a 4. honvédzászlóalj kiegészítésére kért 389 újonc kiállítását kötelességének tekinti. Ugyanakkor a megye tudatta az OHB­val azt is, hogy a megyében sem az újoncok átvételére alkalmas hadfogadó állomás, sem elszállásolásukra alkalmas laktanya, sem felszerelésükhöz szük­séges ruházat és fegyverzet nincs; az OHB küldjön az újoncok átvételére al­kalmas „hadi egyéneket", pénzt és felszerelést. November 10-én Perczel az újonnan kiállítandó zászlóaljhoz századosul ajánlotta Zala megye bizottmányánál Oszterhueber Pétert; 13-án pedig már a tisztikar névsorát is felterjesztette az OHB-nak megerősítés végett. Ugyan­ezen a napon Csertán Sándor kormánybiztos — Perczel meghagyására hivat­kozva — ismét sürgette a megyei bizottmánynál az újoncállítást hozzátéve, hogy „ruházatukra nézve elég lészen egy nadrág, csizma, dolmán, s ha kö­pönyeget varratni nem lehet, szűrből készült felöltő szűr, mindezt Egersze­gen, Kanizsán, s több városainkban gyorsan elő lehet állítani, és az arra kí­vántató költséget, addig is, míg az állománytól [államtól — H. R.l pénzt nye­rendünk, a megye pénztárából lehet kifizetni". A bizottmány válaszul novem­ber 16-án közölte Csertánnal, hogy november 6. óta már háromszor hagyták meg a tisztviselőknek az újoncok kiállítását és besorozását, de „a kivetést, a sorshuzatást, s a beállítást annyi helységben, ahány egy szolgabírónak vidé­kében találtatik [...] rögtön teljesíteni nem lehet", s ezt nyilván Csertán is belátja. De a bizottmány reméli, hogy az újoncállítás néhány napon belül megkezdődik. Az újoncok felruházásával kapcsolatban a bizottmány mind­eddig nem kapott biztosítékot arra, hogy az állam e költségeket be fogja tudni a megye adójába. Emellett a felruházáshoz szükséges kelméket két­szeres áron sem tudnák kellő mennyiségben beszerezni; de ha erre lehető­ség nyílna is, a megye pénztárát csak a foglalóra kifizetendő 16 000 pengő­forint és az újoncok élelmezési és szállásolási költségei annyira megterhelik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom