A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)

HERMANN RÓBERT: AZ 56. HONVÉDZÁSZLÓALJ TÖRTÉNETE (1848 OKTÓBER–1849 OKTÓBER)

HERMANN RÓBERT AZ 56. HONVÉDZÁSZLÓALJ TÖRTÉNETE (1848 OKTÓBER—1849 OKTÓBER) Az 1847—1848. évi utolsó rendi országgyűlés megteremtette Magyarország alkotmányos önállóságának feltételeit; létrejött az önálló magyar felelős minisztérium, s az uralkodó által szentesített törvénycikkek szavatolták ezt a különállást. Az országgyűlés azonban az így létrehozott törvények rendszerét részben a további átalakulás keretének, részben pedig csupán ideiglenes szabályozásnak szánta; ezért sem született minden fontos kérdésben törvény, így volt ez a hadügyek területén is. Az országgyűlés ülésein folyt ugyan egy hadügyi törvénycikk előkészítése is; ez azonban olyannyira kényes kérdésnek számított, hogy az országgyűlés a többi törvények összességének szentesítése érdekében, levette azt a napirendről. A hadügy ugyanis korábban egyértelműen felségjognak számított, s a magyar rendi országgyűlések csupán annyi befolyással bírtak reá, hogy megszavazták-e az uralkodó által időről-időre kért újoncmennyiséget vagy sem. Ráadásul ennek a kérdésnek a felvetése 1848 tavaszán, akkor, amikor Ausztria hadereje Észak-Itáliában éppen fegyveres harcot vívott, egyet jelenthetett volna a birodalom felbomlasztására tett kísérlettel; ezt pedig a magyar polgári átalakulás vezetői sem kívánták, hiszen a birodalmon belül képzelték el Magyarország jövőjét. Emellett úgy tűnt, hogy az ellenforradalom belső tartalékai csekélyek, s így Magyarországnak a közeljövőben nem lesz szüksége önálló, a cs. kir. hadseregtől független haderőre. 1848 májusától azonban egyre nyilvánvalóbbá lett, hogy az ország nem nélkülözhet egy, kizárólag a magyar kormány alá rendelt fegyveres erőt. Átmeneti megoldásokkal, a nemzetőrségi törvénycikk tág értelmezésével ugyan lehetett némi fegyveres erőre szert tenni; igazi biztonságot azonban csak egy törvényi szabályozással létrehozott, reguláris hadsereg jelenthetett. A délvidéki szerb fölkelés és Jellacic horvát bán fegyveres készülődései pedig nyilvánvalóvá tették, hogy az 1848. július 5-re összehívott népképviseleti országgyűlés egyik legfontosabb feladata a hadügyi törvénycikk megalkotása lesz. A törvénycikket azonban nem „légüres térben" kellett meghozni, hiszen a hadseregteremtés szervezeti és intézményi feltételei nagyobbrészt már adottak voltak. A kormány elvileg rendelkezhetett az ország területén található cs. kir. hadseregi raktárak készleteivel; rendelkezésére álltak a magyarországi