A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)
HERMANN RÓBERT: A 47. HONVÉDZÁSZLÓALJ TÖRTÉNETE
demonstrálás volt. Tehát vagy nem kapta meg Görgei parancsát, vagy ha igen, a június 21-i átkelési kísérletekkel túl könnyen hagyott fel; vagy pedig az uta- . sítás nem volt elég egyértelmű. Mivel azonban Nagysándor átkelési kísérleteket tett, ez arra mutat, hogy valamilyen utasítást mégis csak kaphatott; vagy pedig — helyesen —• úgy vélte, hogy feladatának, a demonstrálásnak Sempte elfoglalása után csak átkelési kísérletekkel tehet eleget. A túlparton álló cs. kir. csapatok tüzérsége azonban heves ágyútüzet és rakétákat zúdított csapataira, ezért Nagysándor két halott és hét sebesült veszteséggel felhagyott az átkelési kísérlettel. Éjszaka aztán hírt kapott arról, hogy a peredi csata magyar vereséggel végzpdött, mire intézkedett, hogy csapatai figyeltessék a Vág partját, s ha ellenséges hídverési előkészületet észlelnek, jelentsék azt. Másnap. Nagysándor újabb ellenséges csapatmozgásokról, hídverési előkészületekről értesült. Ezért további utasításokat kért. :jti Június 23-án a Hadműveleti Iroda utasította Nagysándort, hogy egy teljes hadosztállyal szállja meg Semptét, s egy másikkal Mocsonokot, s figyeltesse a Vágót Galgóc és Hosszúfalva között, s akadályozzon meg ezen a szakaszon minden hídverést. Június 27-én a Hadműveleti Iroda utasította Nagysándort, hogy egy lovas megfigyelő járőr Semptén történő hátrahagyása után induljon meg Komjátiba. A másnapra szóló diszpozíció szerint az I. hadtestnek Komjátiból Hullra kellett vonulnia, előőrseit pedig a Nyitra-íolyó partján, Surány és Kiskér között kiállítania. A csapatok átvonulása után a Nyitra hídját fel kell robbantani. Másnap a zömnek Hullon kellett maradnia, s egy erős különítményt kellett kiküldenie Érsekújvárra. A hadtest további visszavonulási útvonala Jászfalun át Esztergomba vezet. A június 29-én kiadott újabb diszpozíció szerint a hadtestnek mindaddig ebben az állásban kell maradnia, amíg Görgey Ármin különítménye, amely eddig a bányavárosokban működött, nem csatlakozik hozzá. A visszavonulási útvonal azonban nem Esztergom, hanem Komárom lesz. A mozdulatokat az magyarázza, hogy Görgei a Vág-menti áttörési kísérlet kudarca után elhatározta, hogy Komárom környékén összpontosítja az addig hosszú vonalat védő fel-dunai hadsereg hadtesteit és különítményeit, illetve az Észak- és Közép-Magyarországról összevonható erőket, majd ezekkel még az orosz fősereg beérkezése előtt támadást intéz a cs. kir. fősereg ellen. Mindezt azonban nagy óvatossággal kellett tennie, mert ha bármelyik hadtestet vagy különítményt túlzott gyorsasággal távolítja el az addigi arcvonalból, az a mellette állók veszélyeztetését jelentette volna. Az első hadtest létszáma június 30-án összesen 8573 fő volt. A hadtestet — Görgei korábbi rendeletének megfelelően — két gyalogos- és egy lovashadosztályra osztották; ez azonban csak azt jelentette, hogy a már eddig is létező hadosztályokon belül megszüntették a dandárköteléket. A 47. honvédzászlóalj 642 főnyi legénysége továbbra is a Máriássy-hadosztályban szolgált. Július 1-én a Hadműveleti Iroda utasította az I. hadtest parancsnokságát, hogy a magyar előőrsöket Gutánál és Kőszegfalvánál visszanyomó cs. kir. csapatok átkelési kísérleteit megakadályozandó, egy zászlóalj gyalogságot, egy osztály huszárt és egy nyolclöveges lovasüteget küldjön a Vág-Dunához. Egy másik, hasonló összetételű különítményt pedig Érsekújvárra kellett küldenie.
