A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)
HERMANN RÓBERT: A 47. HONVÉDZÁSZLÓALJ TÖRTÉNETE
zászlóalj hazatért a táborból és feloszlott, s valószínűleg néhány napon belül a tapolcai járás zászlóalja is hazatér. Ezért a bizottmány elhatározta, hogy ebbe a két járásba is toborzóbiztosokat nevez ki az önkéntesek kiállítására. A biztosok (a tapolcai járásban Oszterhuber Imre és Hertelendy Kálmán, a szántóiban Hertelendy Károly és Nagy Pál) azt a feladatot kapták, hogy a beállott önkénteseket félszázadonként is küldjék az önkéntes zászlóalj alakulási helyére. Közben a tapolcai zászlóaljról azt a hírt kapták, hogy az a lajtai táborban van; ezért a határozatot úgy módosították, hogy csak azon községek kezdjék meg az önkéntesek kiállítását, amelyek nemzetőrei nincsenek a táborban. Másnap, október 9-én a bizottmány kérte mind az Országos Honvédelmi Bizottmányt, mind Csány László főkormánybiztost, hogy mielőbb küldjenek elegendő mennyiségű puskaport, gyutacsot és golyót, illetve 2000 puskát a megye önkénteseinek felszerelésére. Az OHB-hoz intézett jelentés szerint az önkéntesek közül csak egy—kétszáz rendelkezik lőfegyverrel. A felirat érdekessége, hogy a bizottmány az önkénteseket „önkénytes rendes honvédeink"ként említette. Gyika őrnagy már szeptember 30-án, Pusztelnik Henrik táborkari százados útján felterjesztette azon kérését a miniszterelnökhöz, hogy az önkéntesekből alakítsanak honvédzászlóaljat. Október 10-én Gyika ezt, mint a zászlóalj tisztikarának egyöntetű kívánságát, közölte a bizottmánnyal is. Gyika ezt azzal indokolta, hogy a zászlóalj úgyis hároméves szolgálatot vállalt, s így a tisztikarnak elég alkalma lesz kimutatni bátorságát, s a rendes katonaságba történő besoroztatása által jövője is biztosítva lesz. Gyika egyben felterjesztette a tisztikar Csány László által megerősített névsorát is. Eszerint a tisztikar a következő volt: Századosok: Csúzy Pál, Inkey Kázmér, Deák Lajos, Csillag László, Hertelendy Kálmán, Szabó Sámuel (Samu). Főhadnagyok: Czigány Bertalan, Bessenyei Ernő, Kerkápoly Tódor, Kecskeméthy Albert és Saáry Elek. (Gróf Batthyány Zsigmond nem fogadta el a kinevezést). Hadnagyok: Tekésy Károly, Szabó András, Molnár Pál, Hets János, Poók Alajos, Bessenyei György, Szládovits Ferenc, Nagy József, Sípos Pál, Koppányi Gyula, Szűts Pál, Zob Antal, Csontos Károly és Kovács Antal. A névsort később kiegészítette még Nagy József, mint hadbíró, valamint Fidor János és Gyurcsánszky Ferenc orvos. A névsorban szereplők közül Hets Jánosról tudjuk, hogy már szeptember 20-án kérte hadnagyi kinevezését Csánytól. Koppányi Gyulát Gyika utólag ajánlotta; az eredeti névsorban nem szerepelt. Nagy Józsefet még 1848 szeptember végén hívta meg hadnagynak; Nagy azonban Vigyázó Ferenc zászlóaljában szolgálva, csak október közepén tért haza a megyébe, s akkorra a tiszti helyeket Gyika már betöltötte. Kovács Antalt már az OHB és a lajtai sereg fővezére, Móga altábornagy által a Muraköz felszabadítására küldött Perczel Mór ezredes nevezte ki. A bizottmány a kérést pártolólag terjesztette fel, mind az OHB-nak, mind Csánynak. Közben a toborzás tovább folyt, az önkénteseiket még ki nem állított járásokban is.