Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
II. A PRÉPOSTSÁG A KOMMENDÁTOROK KEZÉN 1569—1703
szentgyörgyi birtokot a rajta levő kastéllyal, valamint a balatoni halászat jogát a Horváth család szerezte meg, a fenékpusztai révátkelőhely vámjövedelmére pedig Szentgyörgy völgyi Bakács Sándor tette rá a kezét. 1616-ban Telekessy prépost megkísérelte ugyan visszaszerezni, de eredménytelenül. A birtok Horváth István pápai kapitány halála után Enyingi Török István kezére került. Tőle özvegye, Pethő Margit örökölte, aki később Telekesi Török Jánoshoz ment férjhez. Török Jánostól végül Meggyesy János veszprémi vajda vette meg. Az új tulajdonost és családját Martonfalvai György királyi megbízott és Sobry Márton, vasvári káptalani kiküldött 1626. december 12-én iktatta be a birtokba. A beiktatást azonban a töröktől való félelem miatt nem a helyszínen, hanem a keszthelyi várban tartották meg. Santich prépost 1635ben újból pert indított a balatonmenti birtok visszaszerzéséért és Homonnai Drugeth János országbíró 1636-ban meg is idéztette Meggyesy János vajdát ebben az ügyben. A helyzet azonban nem változott. Bessenyőszentgyörgy is elveszett a prépostság számára.' 1 '' 1 Az ötvös faluhoz tartozó Hagyóföldeket egy örökös nélkül elhalt nemes hagyta a prépostságra. Ennek fejében életében életjáradékot kapott, halála után pedig a türjei egyházban temették el. A Hagyóföldeket az ötvösiek használták bérletként. A földhasználatért eleinte csak ostyának való lisztet adtak. Később Telekessy prépost holdanként fél köböl gabonát kapott, Santich prépost pedig már egy-egy köblöt. 1644-ben a Hagyóföldön 30 hold volt a bevetett terület. A pusztához két domb is tartozott, erdők, kaszálók voltak rajta. Ez utóbbiakat az apsaiak bérelték. A Hagyóföldek birtoklása nem volt zavartalan. 1636-ban Hagymásy István és János a prépostnak járó tizedet maguknak foglalták le. Az emiatt indított perben két év múlva hoztak ítéletet. A bíróság a tizedet a prépostnak ítélte, a Hagymásy fivéreket pedig az okozott károk jóvátételére kötelezte. Egy másik alkalommal a prépost emberei tilosból hajtották el Hagymásy János kondáját a hagyódombi erdőből, a Szederjes Rókalik melletti cseresből. A veszprémi káptalan, a nádor utasítására, 1639. március 2-án tartott helyszíni tanúkihallgatást ebben az ügyben. Az ötvösi határ másik földbirtokosával, Nádasdy Ferenc gróffal is összeütközésbe került Santich prépost a Hagyóföldek miatt. A vitának az 1640. április 29-én aláírt megegyezéssel vetettek véget. Eszerint a prépost továbbra is megengedi az ötvösieknek a Hagyóföldek használatát, a gróf viszont elismeri, hogy ötvös lakói minden bevetett hold után egy köböl gabonát tartoznak a türjei prépostnak adni. Sőt ha Szent Miklós napjáig ezt nem tennék meg, a gróf maga fogja azt tiszttartóival behajtani a prépost javára. Santich prépost azonban már a következő évben érvénytelennek jelentette ki az egyezséget arra hivatkozva, hogy azt a gróf sem tartotta meg. Hetyei Bálint óhídi nemest pedig azért perelte be 1642-ben, mert a Hagyóföldek Dabronc felé eső részén, jobbágyai az ő részére szántottak fel és vetettek be négy ekealjnyi földet, jóllehet az a prépostság birtoka. 532 531 Vasvári kápt. lt. Prot. 1616. no. 25. — Batthyány lt. Major. f. 4. no. 60. — O. L. NRA. fasc. 78. No. 1. — Batthyány lt. Alm. I. lad. 29. no. 63., no. 67., no. 69. • r,:!-DL. 104, 039 — Batthyány lt. Alm. I. lad. 29. no. 75. A. B., no. 77., no. 87., no. 111. — Csornai pr. lt. 17. cs. 6. sz., 109. cs. 7. sz.
