Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)

I. AZ ALAPÍTÁSTÓL 1569-IG

fiúnk. .. Szentgróti Dénes comes. .. a saját birtokán, az ottani egyházmegye hozzájárulásával emeltette és saját javaiból megajándékozta •— ,,construxit pariter et dotavit" — a ti monostorotokat és gondoskodott arról, hogy az em­lített monostorba a premontrei rend szerzeteseit vezessék be. .. Mi tehát, kérésteknek engedve, amit ugyanazon comes ebben a dologban jámborságával és gondosságával véghezvitt, helyesnek és előttünk kedvesnek tartjuk, apos­toli tekintélyünkkel megerősítjük és jelen írással védjük." Az oklevél szövegéből kitűnik, hogy pápai megerősítést a türjei monostor lakói kérték. Valószínűleg azért, mert az adományozó Dénes bán még 1254­ben meghalt és halála után a rokonok közül egyesek visszavették a prépost­ságnak adott birtokokat, arra hivatkozva, hogy annak idején az adományo­záshoz ők nem adták beleegyezésüket. 21 Velük szemben próbáltak védekezni a monostor szerzetesei a pápai oklevél tekintélyéval. Nem sok sikerrel. A prépost kénytelen volt a birtokok visszaszerzéséért pert indítani és ez végle­gesen csak 1322-ben dőlt e\ a prépostság javára. A szövegben szereplő „construxit" kifejezés szerint a felterjesztést író szerzetesek Dénes bánt, jelentős birtokadományai miatt, valóban a prépostság alapítójának tekintették. 22 A fentiekben ismertetett második véleménnyel szemben a történeti kuta­tás legújabb eredményei azt igazolják, hogy a türjei prépostság már a tatár­járás előtt fennállott. Hazai emlékek híján ezúttal a külföldi források jönnek segítségünkre. A premontrei rend szervezeti szabályai szerint ugyanis az egyes országok vagy rendtartományok prépostságait külön körzetekben, circariákban egyesítették és a circarián belül levő monostorokat hivatalosan számon tar­tották. Magyarországon ilyen összefoglaló jegyzék eddig nem kerül elő. Az anyamonostorba, Prémontrébe többször kellett ilyen kimutatást küldeni. A francia forradalom idején Prémontrét szekularizálták. Oklevél anyaga más le­véltárakba került. Ezekből kerül elő néha, a kutatók munkája nyomán, egy­egy régi kolostorjegyzék is. Jelentős felfedezés volt ezen a téren az utóbbi években napvilágra került Catalogus Ninivensis, Catalogus Hilgentalensis és a Catalogus Tongerloensis. 23 Számunkra a három közül, mint legkorábbi, a Catalogus Ninivensis a legfontosabb. Nevét a megtalálás helyéről kapta. 2 '' Eredetét pedig annak kö­szönheti, hogy a rend megbízásából Frigyes hamborni apát 1234-ben vizitátor­ként végiglátogatta a magyar circaria monostorait és útjáról jelentésben szá­molt be a generális káptalan előtt. 25 Ebben a jelentésben a felsorolt monos­21 Lásd később, a Tűrje nemzetségről szóló fejezetben. -Confer: Jászó alapítójának kérdésével. OSZVALD Ferenc: Adatok a magyaror­szági premontreiek Árpár-kori történetéhez, p. 243. -'BACKMUND Norbert: Monasticon Praemonstratense. torn. I. Straubing, 1949. pp. 15—18. 24 „Catalogus Ninivensis continetur in Libro Monumentorum ecclesiae Sanct. Cor­nelii et Cypriani iuxta Ninive." BACKMUND: op. cit. p. 17. ri 'A Catalogus Ninivensis bejegyzése: „Notandum, quod anno gracie MCCXXXV fráter fredericus quondam abbas hamburnensis visitavit ecclesias hungarie in veritatem paternitatum et filiationum, sicut sunt hie notate, reportavit ad capitulum generale et fuit receptus reverenter et obedienter ubique." BACK­MUND: op. cit. p. 416.

Next

/
Oldalképek
Tartalom