Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
I. AZ ALAPÍTÁSTÓL 1569-IG
torok között már Tűrje neve is szerepel: „Filia de Cella — Gurla." 26 A prépostság tehát a vizitáció évében, 1234-ben már fennállott. A három említett 13. századi katalógus, bár a bennük felsorolt monostorok alapítási évét nem közlik, mégis Tűrje alapításával kapcsolatban egy másik fontos kérdésre is feleletet adnak. Arra, hogy a monostor honnan kapta első szerzeteseit. Türj ét mindhárom katalógus a csornai prépostság filiájának mondja. 27 Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy amikor a rendi statútumokban 23 az alapítás előfeltételeként felsorolt legfontosabb épületek 29 az alapító rendelkezése nyomán, legalább ideiglenes formában Türjén elkészültek, az új kolostorba az első lakók Csornáról érkeztek. Az előírás szerint tizenkét klerikus szerzetesnek kellett jönnei. Eszerint a csornai prépostság már fennállott, sőt eléggé népes is volt ahhoz, hogy Tűrje alapításához szerzeteseket küldhetett. A régebbi nézet szerint a csornai prépostságot 1180-ban alapították. 30 Az újabb történetírók azonban ezt az évszámot is túl korainak tartják, mert a prépostságot a fennmaradt oklevelek csupán 1226-ban említik először. 31 Ha azonban elfogadjuk Csorna alapítási évéül 1180-at, akkor is kérdéses, hogy 1184-ben, vagyis négy évvel az alapítás után már annyira megerősödött volna, hogy újabb alapításhoz rajt bocsáthatott ki magából. Ehhez ugyanis a statútumok szerint az anyamonostorban legalább 40 szerzetesnek kellett lennie. 32 összegezve tehát az elmondottakat: Tűrje alapítási évét az alapító oklevél, vagy vele egyenértékű korabeli forrás hiányában pontosan nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy 1234-ben már fennállott. Első szerzeteseit Csornáról kapta, alapítóját pedig a Tűrje nemzetség tagjai között kell keresnünk. 26 „Cella" : Csorna nevének eltorzítása. Ilyen még : Cherna, Serna, Zirna, Surna, Churna, Czorna, Syrna, Schirna stb. 27 Cat. Ninivensis: „Filia de Cella — Gurla." Cat. Hilgentalensis: „Uirla — quondam Zirnensis — Vesprimiensis." Cat. Tongerloensis: „Filia quondam Zernensis de Jurla — Vespr." Az 1320. évi hivatalos jegyzékben ugyanígy szerepel: „Jurla dioc. Vesprimiensis filia Zirna." OSZVALD: op. cit. pp. 237—238. 28 E statútumokat 1234—1238 között állították össze. A monostorok alapításával a Distinctio IV. Caput 2. et 3. foglalkozik. „De construendis abbatiis et de unitate earum" és „Que lex sit inter abbatias que se genuerunt et de patribus abbatibus" címek alatt. LEFÈVRE F. O. 'Praem: Les statuts de Prémontré reformés sur les ordres de Grégoire IX et d'Innocent IV a XHIe siècle. Bibliothèque de la Revue d'Histoire Ecclésiastique. Fasc. 23. Louvain, 1946. pp. 91—95. 20 Ezek az épületek: kápolna (oratórium), hálóterem (dormitorium), ebédlő (refectorium), vendégszoba (cella hospitum) és a porta szoba (cella portarii). LEFÈVRE: op. cit. p. 92. 30 így pl. HUGO: Annales c. művében. •^ 1 HORVÁTH A. : De primordiis Circariae Hungaricae Ordinis Praemonstratensis. Analecta Praemonstratensia. torn. XIII. p. 59. S1 „Nec ullum locum accipiemus ad abbatiam faciendam, nisi habeamus quadraginta clericos, vel nisi causa necessitatis aut utilitatis a Praemonstratense abbate vei a generali capitulo fuerit aliter dispensatum." LEFÈVRE: op. cit. p. 92.
