Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)

I. AZ ALAPÍTÁSTÓL 1569-IG

I. RÉSZ AZ ALAPÍTÁSTÓL 1569-IG 1. A név és az alapítás évének kérdése Tűrje ma önálló tanácsú község Zala megye zalaszentgróti járásában, a megyeszékhelytől Zalaegerszegtől északkeletre fekszik. Lakosainak száma: 2590, a legutóbbi időkig kivétel nélkül a római katolikus vallás hívei.

1 A földművelés mellett erdőgazdálkodással és szőlőtermesztéssel is foglalkoznak. Egyházi beosztás szerint a község a veszprémi egyházmegyéhez tartozik. Plébániatemploma a 13. században épült, román stílusú műemlék. Jelenleg egyházmegyés pap vezeti, de évszázadokon át szerzetesek látták el benne a lelkipásztori teendőket. A templom ugyanis a premontrei kanonokrend monostoregyháza volt és a hozzá csatlakozó épület, melyben ma szociális otthon nyert elhelyezést, egykor szerzetesek lakóhelyéül szolgált. A község és a prépostság is az alapító Tűrje nemzetségtől kapta nevét. Maga a nemzetség azonban nem sokáig szerepelt ezen a néven, mert több ágra szakadva az új családi központok földrajzi helyneveiről nevezte magát. De a községen kívül megőrizte az eredeti nevet maga a prépostság, melynek alapítói és kegyurai a Tűrje nemzetség tagjai voltak. A prépostság neve az oklevelekben többféle helyesírással is szerepel. A konvent, mint hiteleshely, saját kiadványaiban általában a Jurle nevet használja.'

2 Valószínűleg ennek eltorzított alakja a Foerla név is, mellyel Hugo, a premontrei rend történetírója a prépostságot nevezi.

3 Később, a ,15. század közepétől kezdve a Thyrle alak állandósul, de ezenkívül a Tűrje név írásának még 1 Üj Magyar Lexikon. Budapest, 1962. 2 A konvent 22 ! ismert oklevele közül a „Jurla", 1 a „Jwrle", 1 a „Gurle", 1 3 HUGO : Annales, torn. I. p. 673. 17 a „Jurle" nevet használja. Ezen kívül 2 a „Juhrle" alakot használja.