Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
I. AZ ALAPÍTÁSTÓL 1569-IG
nagyon sok változatával találkozunk/ 1 Etimológiai magyarázat szerint a név alapja a Kyrillos személynév szerb-horvát változatának birtokos esetű Curilja alakja. Jelentése: „Cirillé, Cirill tulajdona." A régi szláv nyelvben levő torokhang, a név első hangja a magyarban szokatlan volt, innen van a korai névalakok írásbeli ingadozása. 5 Lehetséges az is, hogy a ma Tűrjenek mondott név régi alakjában nem egy, hanem két lágy mássalhangzó szerepelt és eredeti kiejtése talán „Tyürlye" volt. 6 Mivel pedig a latin nyelvben a lágy hangzók ismeretlenek, a középkori íródeákok körülírással próbálták azokat jelezni, ahányan annyiféleképpen. A prépostság és temploma elnevezését a Boldogságos Szűz Máriáról kapta. 7 Templombúcsú ját Gyümölcsoltó Boldogasszony napján ünnepelték. Egyetlen alkalommal a monostor Tűrje helyett,más helynévhez kapcsolva szerepel. IV. Sándor pápa 1260. március 30-i oklevelében ,, Monastery sancte Marie de sancto Geroldo"-nak nevezi. s A Szent Gerold elnevezés a Türjévei szomszédos Zalaszentgrótra vonatkozik. De nem jelenti azt, hogy a prépostság is Szentgróton lett volna, hanem az elnevezés valószínűleg azzal a névváltozással függ össze, hogy a pápai oklevélben a prépostság alapítójaként megnevezett Dénes bánt ebben az időben már Tűrje Dénes helyett Szentgróti Dénes bánnak nevezték. A prépostság alapításának pontos évét nem ismerjük. Annyi ma már bizonyos, hogy még a tatárjárás előtt alapították. De éppen a tatárjárás következtében, alapító oklevele elveszett vagy megsemmisült. E csapás nemcsak ''A Tűrje név írásának a középkorból az alábbi változatait ismerjük. Zárójelben az első előfordulási év és az oklevél jelzete, ill. gyűjteményi adata. Gerleu (1247 — Z. O. I. 18.) Gurla (1251 — Z. O. I. 22.) Thulev (1254 — Z. O. I. 27.) Ghurle (1264 — Z. O. I. 44.) Jurle (1275 — OL. DF. 264, 831, Csornai pr. lt. 106. cs. 3. szj Jurla (1275 — DL. 91, 125, Festetich lt. Mise. 6.) Gurle (1279 — H. O. VI. 255.) Juhrle (1295 — Tört. Tár 1908. 164.) Jurlye (1301 — Z. O. I. 120.) Jerleu (1303 — Z. O. I. 121.) Terleu (1316 — DL. 101, 655, Batthyány lt. Alm. I. lad. 29. no. 11.) Jurlew (1322 — Z. O. I. 158.) Jwrle (1338 — DL. 40, 767.) Terlye (1424 — Festetich lt. Somogyién. 24. HTA) Tyrle (1425 — Z. O. II. 446.) Thyrle (1433 — Z. O. II. 480.) Thwrle (1433 — Z. O. II. 481.) Jwrln (1448 — Z. O. II. 544.) Thyrle (1478 — DL. 101, 768, Batthyány lt. Alm. I. lad. 29. no. 22.) Thywrle (1478 — Csornai pr. lt. 107. cs. 1. sz.) Thyrlye (1481 — DL. 102, 620, Batthyány lt. Heimiana 606.) Thylle (1524 — DL. 101, 831, Batthyány lt. Alm. I. lad. 29. no. 45.) Thyllye (1525 — Batthyány lt. Alm. I. lad. 4. no. 45. HTA) • r 'KISS Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. 663. KNIEZSA: I. OK. II. 390.) ^KARÁCSONYI: A magyar nemzetségek története, torn. III. p. 119. 7 így pl. „ecclesie beaté Marie virginis de Gurla" (Z. O. I. 22.) 8 H. O. VII. 81.
