Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
III.A PREMONTREI REND VISSZAÁLLÍTÁSA TÜRJÉN 1703—1785
kapták. Az új türjei prépost is minden bizonnyal elődei példáját fogja követni. 721 Lezák prépost leveléből kiderül, hogy már a premontreiek előtt is, a 17. század világi pap kommendátorai a győri püspököt ismerték el ordináriusuknak. Az egyházmegyék határainak akkori bizonytalansága mellett a másik oka ennek az lehetett, hogy amikor a veszprémi püspökök sora után az első önálló türjei prépost, Telekessy István 1608-ban a türjei kinevezést elnyerte, ezzel az új veszprémi püspököt, Ergelics Ferencet ütötte el a prépostságtól. Ezek után a megerősítést tőle nem nagyon remélhette, tehát inkább a győri püspöktől kérte. Utódai pedig az ő példáját követték. A középkorban Tűrje a veszprémi egyházmegyéhez tartozott. így tünteti fel az 1320. évi katalógus is: „Jurla, dioecesis Vesprimiensis, filia Zirna". 722 Bár 1610—1786 között a győri püspök joghatósága alá került, 1786-ban a rend feloszlatásakor visszaállt az eredeti állapot. A türjei rendtagok ugyanis a feloszlatáskor a veszprémi egyházmegyébe kérték átvételüket és ezt meg is kapták. Közülük Armpruszter Izidor, mint a veszprémi egyházmegye papja, lett 1786-ban Tűrje új plébánosa. A türjei prépostságnak, mint egyházi javadalomnak elnyerése a lelkipásztori kötelezettség vállalásához volt kötve. Kommendátorai a 17. században mindig világi papok voltak, akik ha Türjén laktak, a plébánosi teendőket maguk végezték, ha pedig nem helyben laktak, helyettest tartottak. Az utolsó kommendátornak, Dvornikovits Mihálynak a helyettese, Fülessy Miklós 19 évig volt Tűrje plébánosa. A rend visszaállítása után a lelkipásztorkodás munkáját is a premontreiek vették át. A perneggi kormányzás éveiben ez a munka szerény keretek között folyt. Türjén csupán egy premontrei atya tartózkodott, akit a perneggi apát elsősorban adminisztrátornak, vagyis a gazdasági ügyek intézőjének küldött Türjére. 1703-tól kezdve Pintár Adalbert töltötte be ezt a munkakört. De kezdettől fogva ő végezte a plébánosi teendőket is. Sőt 1720-ban gróf Volkra Ottó János veszprémi püspök a püspöki tizedről való lemondás ellenében azt kívánta tőle, hogy Türjén kívül Dabronc, Nyavalád és Tekenye falvak lelki ellátásának gondját is vállalja el. 723 1721-től már mint türjei prépost végezte a pasztoráció munkáját. Sok utánjárásra sikerült elérnie, hogy élete végén, 1733-ban Riesenfelder János gerasi premontrei személyében kisegítőt kapott. Egy évre rá meg is halt. 1734-ben Walthum Lipót követte őt a préposti székben. A megindulás nehézségeivel küszködő prépostot még két évig a gerasi atya helyettesítette a pasztorációban. Majd annak távozása után újabb egy évre sikerült megkapnia helyettesnek Krizmarich András zalabéri plébánost. 1737-től kezdve azonban már a prépost végezte a plébánosi teendőket. 1737 januárjában kapta a Helytartó Tanács felszólítását, hogy mint egyházi javadalmas, gondoskodjék plébánia felállításáról, templom építéséről, vagy a meglevőnek restaurálásáról és minderről küldjön jelentést. A prépost 721 Csornai pr. lt. f. 124. no. 4., 6. 722 OSZVALD Ferenc: Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történe téhez. p. 238. 723 Csornai pr. lt. f. 142. no. 17.
