Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)

III.A PREMONTREI REND VISSZAÁLLÍTÁSA TÜRJÉN 1703—1785

zetesrendek visszaállítása érdekében. Ezt a kívánságot I. Ferenc király 1802. március 12-én kiadott rendelete valósította meg, mely a bencés, cisztercita és premontrei rendet visszaállította Magyarországon. A premontrei rend ré­gebbi monostorait két prépostságban egyesítette, Jászó és Csorna központok­kal. Jászóhoz a leleszi és nagyváradi prépostságokat csatolta, Csornához pe­dig Jánoshidát és Türjét. A visszaállítás feltételeként kötelezte őket, hogy a hozzájuk tartozó plébániák ellátásán és a hiteleshelyi teendők végzésén kí­vül Jászó négy gimnáziumot, a kassait, rozsnyóit, lőcseit és nagyváradit, Csorna pedig kettőt, a szombathelyit és a keszthelyit tanszemélyzettel ellássa és fenntartásukról gondoskodjék. Jászóra Zásió Andrást, Csornára pedig Harsányi Istvánt nevezte ki prépostnak. 714 Tűrje 1802-ben, mint a csornai prépostság része, kezdte meg új életét. Bár a premontrei rend Magyarországon a királyi rendelet következtében ta­nítórenddé vált, Tűrje továbbra is a rend eredeti programját folytatta. Temploma és rendháza a lelkipásztori munka céljait szolgálta. Emellett meg­volt az a dicsősége, hogy az első években otthont adott az anyamonostornak. A csornai prépostság épületei ugyanis 1790. június 25-én leégtek, velük együtt majdnem az egész Csorna is a tűz martaléka lett. A tűzvész elmúltá­val a Kamara csak a gazdasági épületeket állíttatta helyre, a rendházat nem. Ezért 1802-ben a visszaállított csornai prépostság Türjén alakult meg. A konventnek is itt volt a székhelye egészen 1808. szeptember 29-ig, amikor Buday Ágoston prépost a konventet végre ünnepélyesen bevezethette az új­jáépült csornai monostorba. 715 Türjén a feloszlatás időpontjában négy rendtag volt. Sorsuk a követke­zőképpen alakult: 1. Tenkovits József Kristóf Türjén született 1749. szeptember 11-én. 1768. december 18-án tett fogadalmat. 1772. január 6-án mondta újmiséjét, majd márciusban kápláni beosztást kapott. 1775-ben ő lett Tűrje plébánosa és 1786. április 10-ig vezette a plébániát. A feloszlatás után mint veszprémi egyházmegyés pap Gyékényesen volt káplán. 716 1802-ben visszatért a rendbe. Mellbaja miatt Türjén volt betegszabadságon, 1806. május 25-én bekövetke­zett haláláig. 2. Bolla Mihály Gellért a zalamegyei Óhídon született, 1752. szeptember 29-én. 1780. április 23-án tett fogadalmat Türjén. Felszentelése után ugyan­itt volt káplán 1786. április 19-ig. A rend feloszlatása után a veszprémi egy­házmegye vette át. Először ötvösi káplán volt, majd 1788-ban Osztopánban, 1791-ben pedig Kaposszentbenedeken lett plébános. Ott is halt meg 1798. április 13-án és ugyanott temették el. 3. Armpruszter József Izidor a somogymegyei Karádon született, 1751. szeptember 7-én. Szülei voltak: Armpruszter Kristóf püspöki intéző és Fábri Julianna. Beöltözése után az újoncévet Obrowitzban töltötte, majd 1780. áp­rilis 23-án Türjén tett fogadalmat. Ugyanitt volt újmiséje 1782. december 8-án, majd káplánként működött. A rend feloszlatása után mint veszprémi 714 DANIELIK : op. cit. p. 316. 715 HORVÁTH Antal: A csornai konvent hiteleshelyi működése, p. 15. 716 1790-ben mint gyékényesi káplán keresztel: Tenkovics Kristóf „extrapraemon­stratensis".

Next

/
Oldalképek
Tartalom