Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)

III.A PREMONTREI REND VISSZAÁLLÍTÁSA TÜRJÉN 1703—1785

egyházmegyés pap, 1786. május 13-tól kezdve ö lett Tűrje plébánosa. A rend visszaállítása után is türjei plébános maradt 1805. október 13-ig. 1808 után a csornai konventben különböző beosztásokat kapott. Volt alperjel, pénztáros, házgondnok és újoncmester. 1812—1820 között Jánoshidán volt plébános, majd közel egy évig ismét Türjén működött. 1821—1824 között perjel és újoncmester Csornán. Mint a prépostság szeniora halt meg 1837. március 24-én.

717 4. Juhász Domonkos Nep. János Pesten született, 1758. november 10-én. Szülei voltak: Juhász János nemes és Popp Terézia. Beöltözése után az olmützi egyetemen végezte teológiai tanulmányait. Türjén 1782. november 13-án tett fogadalmat. 1785 decemberében a rend feloszlatásánál mint diakónus volt jelen. Pappá szentelése után hát esztendeig tábori lelkészként működött Óbudán. 1794. december 11-én a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétel vádjával elfogták. Hogy a Verseghytől kapott katekizmust el is olvasta, azt nem tudták rábizonyítani. De mivel annyit megállapítottak, hogy veszedelmes iratokat tartott magánál és szándékozott leírni, 1795 májusában három évi várfogságra ítélték. Az ítéletet a hétszemélyes tábla is megerősítette. Augusztus közepéig fogolytársaival együtt Pesten őrizték egy gárdaépületben, majd ötödmagával a Graz-i fellegvárba került. 1796 elején átvitték a Brünn melletti obrowitzi fegyházba. Onnan szabadult 1798. május 4-én.

718 1799-ben VI. Piusz pápa feloldozta az irregularitás alól. Mivel 1802ben Harsányi prépost a rendbe visszavenni nem akarta, előbb két évig a pesti szemináriumban volt adminisztrátor, majd 1804-ben a pesti Szent Rókus kápolna lelkésze lett. A csornai prépostságtól kegydíjat, Pest városától pedig évi 400 forintot kapott. 72 éves korában a kolera vitte el, 1831. augusztus 3-án.

719 17. Egyházi élet és lelkipásztori munka Türjén, a 18. században A török hódoltság megszüntetése után anyagiakban és lelkiekben egyaránt megindult az újjáépítés. Az egyházmegyék visszanyerték régi határaikat, a rombadőlt templomok helyett újak épültek, az elpusztult kolostorok közül is sok új életre kelt. Újjáépült és a kor ízlésének megfelelően barokk külsőt kapott a türjei templom is, falai közé pedig visszatérhettek a mohácsi vész utáni években elűzött szerzetesek. A 18. század folyamán a premontrei rend exemptioja és Tűrje egyházmegyei hovatartozásának kérdése váltott ki heves vitákat. A pápáktól kapott kiváltságok a rend kolostorait és templomait kivették a megyéspüspök joghatósága alól és azok ellenőrzése a rend kijelölt vizitátorainak volt joga és kötelessége. A türjei premontreiek ragaszkodtak is e kiváltságukhoz. A problémát az okozta, hogy a monostoregyház egyúttal plébániatemplom is PÁKAY Arnold csornai alperjel (1885—1968) kéziratos adatgyűjtéséből. A magyar jakobinusok iratai, torn. II. pp. 633—634. KAZINCZY—SZIRMAY: Az első magyar köztársasági forradalom, po. 60., 90. — FRAKNÖI : Martinovics, pp. 327., 355., 364. — Tört. Tár. 1902. p. 318. — Dr. SCHOEN Arnold: A pesti Szent Rókus kápolna.