Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)

III.A PREMONTREI REND VISSZAÁLLÍTÁSA TÜRJÉN 1703—1785

volt. A török háborúk és a Rákóczi-szabadságharc következtében elnéptelenedett városba német telepesekot hoztak, főleg bajorokat, de akadt köztük svév és sziléziai is. A városnak a tavon túl elterülő részét róluk ,,Bavaria"-nak, vagy ,,Barland"-nak nevezték. A tavon inneni városrészben, ahol a prépostság is volt, magyarok laktak. A kétnyelvű lakosság lelki ellátásához a prépost kevésnek érezte a maga erejét, ezért segítség után nézett. Azt nem remélhette, hogy a gerasi apát küld melléje rendtagot. Ezért, amikor 1736-ban káplánja, Joannes Riesenfelder távozása után egyedül maradt, a veszprémi püspökhöz fordult kérésével. Hivatkozott egyéb elfoglaltságaira, melyek a lelkipásztorkodás végzésében akadályozzák. A püspök nevében Biró Márton helynök válaszolt és 1736. január 10-től kezdődően egy évre szóló felhatalmazást adott Krizmarich András zalabéri plébánosnak, hogy a saját plébániáján kívül még egy szentmisét mondhasson Türjén is vasár- és ünnepnapokon. Erről a plébánosról tesz említést P. Orosz Ferenc, pápai pálos perjel a prépostnak írt május 12-i levelében.

1

'

12 1737. január 22-én a Helytartó Tanács nevében Nádasdy Lipót gróf írt a prépostnak. Levelében az 1733. évi királyi rendelet alapján a plébánia felállítását sürgette és egyúttal jelentést is kért a rendelet végrehajtásáról. A prépost február 27-én írta meg jelentését a Helytartó Tanácsnak. Ebben elmondja, hogy miután a zalabéri plébános megbízatása lejárt, a plébánosi teendőket jelenleg ő maga végzi egyedül. A templomról azt írta, hogy annak restaurálásához az építőmester szerint több mint 1400 forintra lenne szüksége. De két évi gazdálkodás után még nincs abban a helyzetben, hogy ehhez hozzáfoghasson, mert a prépostság átvételekor semmije sem volt. Egyelőre csak apróbb javításokra telik, de már gyűjti a téglát és faanyagot a nagyobb munkák megkezdéséhez:'

1

'

1 Mint Tűrje plébánosa, 1737. november 5-én írásba foglalta a stóladíjszabást. Ezt a község lakói is elfogadták és élükön a bíróval, aláírásukkal megerősítették. A szerződésben szó van a franciskánus atyákról, akiket a prépost saját kocsiján hoz Türjére és ellátásukról gondoskodik. Valószínűleg a sümegi ferences kolostor atyái közül kért és kapott esetenként kisegítőt. Egy ferences atyát maga is említ 1738. március 12-i levelében. Ebben azt írta Batthyány Lajos grófnak, hogy a húsvéti ünnepekre szóló meghívását nem biztos, hogy elfogadhatja, mert egyrészt nemrég épült fel lázas betegségéből, másrészt a magyar ferences atyával ketten végzik a húsvéti gyóntatásokat és ez nagyon leköti. Egyébként nemcsak Türjén, hanem a távolabbi környéken is szétszórtan élő németajkú telepesek tömegesen keresik fel őt, mert a környéken ő az egyedüli német gyóntató. Márpedig nem akarja, hogy távolléte miatt csalódás érje őket és ne részesülhessenek az egész éven át óhajtott lelki vigasztalásban.

61

'

4 Levelében ismételten visszatér a Csornával való egyesítés kérdésére. Mint már korábban a gróf titkárának, Szeremley Györgynek is megírta, szerinte az egész adásvétel simónia és az ilyesmiért súlyos büntetés szokott követm Csornai pr. lt. f. 118. no. 17., 18. 613 Csornai pr. lt. f. 119. no. 5., 7., 9., 11. 614 Csornai pr. lt. f. 119. no. 9. — Batthyány lt. Tűrje 143.