Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Király Ferenc: Könyv és olvasója Keszthelyen a 19. század első felében
KIRÁLY FERENC: KÖNYV ÉS OLVASÓJA KESZTHELYEN A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN (Adatok egy dunántúli kisváros olvasástörténetéhez) Egy közösség könyvkultúrájának vizsgálata a ,,kik és mit olvastak" kérdéssel kezdődik. Dolgozatunkban nem vállalkozunk ennek megválaszolásánál többre, aminek csak részben oka a korlátozott terjedelem. Lehetőségeinket behatárolja az a tény, hogy a hazai művelődéstörténeti kutatások mindeddig nem részesítették kellő figyelemben a 18—19. századi populáris könyvkultúra társadalomtörténeti vonatkozásait. 1 Munkánk során így nélkülözni kell a kutatás bejárt útjait, a letisztult eredményeket és nehézséget okoz a megfelelő források megtalálása. ÍRÁS- ÉS OLVASÁSTUDÁS Az 1860-as évektől meginduló népszámlálásokban jelennek meg az első megbízható adatsorok a hazai írás- és olvasástudás alakulásáról. A korábbi időszakban nincs lehetőség az országos áttekintésre. A kutató legfeljebb egy-egy közösség alfabétizációs ismereteit vizsgálhatja a helyi források alapján. A jelenlegi kutatási gyakorlat — dolgozatunk is ezt követi — az aláírások segítségével tanulmányozza ezeket a jelenségeket, márpedig az aláírásegyüttesek, amelyek valamely jogi esemény következtében keletkeztek, nem reprezentálhatják a társadalom írástudó csoportjainak összességét. Az írni-olvasni tudás aránya korosztályonként, nemenként, foglalkozási csoportonként más és más. Ez a dolgozat a Néprajzi Múzeumban, a Kulturális és történelmi emlékeink... kutatási főirány anyagi támogatásával működő, Benda Gyula által irányított, a keszthelyi uradalom társadalomtörténetével foglalkozó kutatócsoport munkájának része. A csoport közös munkájával feltárt adatokat sok helyen felhasználtam. A csoport tagjainak ehelyütt szeretném megköszönni dolgozatom megírásához nyújtott segítségüket. A téma eddigi két átfogó elemzése a művelt olvasóréteg vizsgálatára vállalkozott. (Kulcsár Adorján 1943, Fülöp Géza 1978). A nemesi és a polgári könyvkultúra kérdéseit több, általában forrásközlésen alapuló dolgozat érintette mint pl. Fülöp Géza 1974, Kapiller Imre 1984, Dóka Klára 1982. Külön kell említeni — már csak zalai vonatkozásai miatt is — Hermann Egyed— Eberhardt Béla munkáját (Hermann Egyed— Eberhardt Béla 1942), amely egy sajátos olvasói réteg, a katolikus lelkészek olvasmányanyagát mutatja be. A társadalomtörténet szempontjai ezidáig csak az alfabétizációs szokások vizsgálatában kaptak helyet (Benda Kálmán 1976, Miskolczy Ambrus 1981, Tóth I. György 1984).
