Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Király Ferenc: Könyv és olvasója Keszthelyen a 19. század első felében

Következésképpen egy megbízható forrásnak egyaránt tartalmaznia kellene a 8—16 éves fiatalok és a felnőttek aláírásait. Az aláírásegyüttesek használata más nehézségeket is rejt magában. Az írás- és az olvasnitudás nem mindig esik egybe. Jelentős a csak olvasni tudók száma, akikről szinte semmi adatunk nincs. Kérdés, hogy az írástudást mi alapján állapíthatjuk meg: írástudónak tekinthető-e az, akinek egész tudománya nem több egy ákom-bákom betűkkel lerótt névnél. De előfordulhat az is, hogy az írni tudók valamilyen oknál fogva keresztet raknak.

2 Mindezen tényezők behatárolják vizsgálatunk lehetőségeit. Keszthely mezőváros nemes és nemtelen lakosai, lényegében a háztulajdonosak, 1838. október 4-én örökös úrbéri szerződést kötöttek földesurukkal, gróf Festetics Lászlóval.

3 A szerződést a keszthelyiek részéről 423-an hitelesítették aláírásukkal vagy kereszt tételével. Az 1836. évi dikális jegyzéken 233-uk nevét sikerült megtalálni megbízható adatokat nyerve lakhelyükről, foglalkozásukról és vagyoni állapotukról.

4 A városi nemeseket egy 1837-es összeírás alapján lehetett azonosítani, de róluk semmi közelebbit nem tudunk.

5 További vizsgálatunk alanyait azok a szerződő keszthelyi polgárok képezik, akik a fenti két összeírás valamelyikében megtalálhatók.

0 Az úrbéri szerződést hitelesítő és azonosított 312 személynek 35%-a (109 fő) írta alá a nevét. Kérdés, hogy ez mennyire közelíti meg a lakosság írástudásának tényleges szintjét? Az anyagunkban szereplő személyek háztulajdonos családfők, többségükben férfiak. (1. 1. tábla). Ebből két következtetés adódik. Először, hogy ezek a keszthelyi polgárok feltehetően nem a legfiatalabb korosztályból kerülnek ki, illetve az írástudás szempontjából legifjabb, 7—25 éves korosztály nem nagyon kaphatott helyet köztük. Pedig ez lényeges lenne, mivel a 19. század folyamán az oktatási és a műveltségi viszonyok állandó korszerűsödésével a fiatalabb generációk írás-olvasás szintje rendre magasabb, mint az előttük lévőké. Ez a tendencia Zala megyében is érvényesül: az 1830-as évek korosztályánál 31%, a húszas évekénél 25% és az 1820 előtt születetteknél pedig 22% az írástudók aránya az 1880-as népszámlálás idején

7 (1. 9., 10. tábla). Ha ez Keszthelyen is így volt, akkor a 35%-os arány nem tük2 Tóth I. György 1985: 267—268. p. 3 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL) P 235 Gersei Pethő család lt. Commitatus Zaladiensis. No. 3356. Közli. Tuboly Mihály 1903. Az 1836-os dikális összeírásban (1. 4. jegyzet) azonosított 233 személyből 222 háztulajdonos volt. 4 Keszthely adózó laistroma 1836/37. katonai esztendőben. MOL Filmtár (a továbbiakban Ft.) 38337 d. Az adóösszeírás utcánként sorolja fel az adózókat. Az iparosoknál rendszerint feltünteti mesterségüket. Elemzésünkben ezeken kívül felhasználtuk az adó nagyságának, a háztulajdonnak, a szőlőbirtoknak az adatait. 5 Keszthely mezővárosban lakozó nemeseknek rovati összeírása 1837. esztendőben. MOL Ft. 38337 d. c Az elemzésbe bevont 312 fő adatai nem mindenben egységesek: A zsidóknál az összeírás nem tüntette fel, hogy melyik utcában laknak. Hátukról jogállásukon kívül semmit sem lehet tudni. A férje neve után azonosítottunk 28 özvegy nőt, esetükben átvettük a lakóhely és a gazdaság adatait, de figyelmen kívül hagytuk a férj foglalkozását. A nemesekről nincsen semmi kiegészítő adatunk. Az eredeti, 423 fős sokaság nemenkénti megoszlása és írástudása 1—2%-os eltéréssel megegyezik az általunk elemzendő minta adataival (vö. 1. tábla), ezért külön vizsgálatától eltekintünk. 166 1) /