Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Molnár András: Pártküzdelmek költészete, paszkvillusok, kortesversek a reformkori Zalából
viselés leszavazására. 1843. április 4-én a leitatott, lepénzelt, félrevezetett kisnemesség mintegy 1600 főnyi serege megbuktatta a megye tervezett követutasításának azt a pontját, amely kimondta volna, hogy a megye költségeinek fedezésére szedett háziadót ezentúl a nemesek is fizessék. Miután pedig köztudott volt, hogy Deák kijelentette: ő konzervatív, adóellenes utasítással nem vállal követséget, a konzervatív erők egyik célja máris teljesült, mert Deák valóban visszalépett. 22 Ekkor készült az a (talán legszellemesebb) gúnyirat, amely ,,A nemesi pénztár megbuktatása . . ." címet viseli. (Ld. függelék V. sz.) 23 Egy színlap (színházi plakát) mintájára készült, és értékét, érdekességét az adja, hogy a pokolbéli, ill. égi szereplők képében az egymással szembenálló pártok vezetőit, korteseit nevezi meg. Az ördögök élén az adó bukása miatt főbűnösnek kikiáltott Forintos György és családja áll. Forintos ősei a XVIII. század második felében a megye befolyásos vezetői voltak. Ő maga 1819-től 1826-ig alszolgabírája, majd főszolgabírája volt a szántói járásnak, 1828-ban azonban hivatali visszaélések miatt (sikkasztás, orgazdaság, korrupció) megfosztották tisztségétől és perbe fogták. Hivatalába többé nem került vissza, de élére állt a hatalmon lévő liberálisok megbuktatására szövetkező sorstársainak (akiket szintén megfosztottak hivataluktól). Felesége és leánya nem véletlenül kapott helyet az alvilági szereplők között. Köztudott volt ugyanis, hogy ellenük gyermekvesztés (csecsemőgyilkosság) bűne miatt emelt vádat a megye ügyésze. Szellemes és kifejező Rumy Károly és Hertelendy Károly elnevezése. Rumy a liberálisok elleni korteskedésben egyenrangú társa lett Forintosnak, egyik fő kortese volt a bocskorosok (bocskoros nemesek) ,,pecsovics"-nak csúfolt konzervatív táborának. 2 ' 1 Hertelendy Károly ugyan mindvégig a háttérben maradt, sőt színleg együtt is működött a Deák oldalán álló liberális megyevezetéssel, de kétszínű politikát folytatott, a kulisszák mögött az adózás ellen izgatott. Innen származhat a „Fuchschwanzer" — rókafarkú (ravasz) elnevezése. „Haszon bérlő"-nek sem véletlenül titulálták, mert a liberális párt megbuktatásának „hasznát" is az ő pártja fölözte le. A megye egyik rettegett botrányhőse volt az örökké pereskedő Hegyi Domonkos, aki az adóellenes párt egyik alvezérévé lépett elő. 25 Az „égiek" között ismert szereplőket találunk, így például Deák Ferencet, és bátyját Antalt, aki a múlt (1842.) évben „Öregség miatt hazájába vissza költözött" (meghalt). Itt van Deák Ferenc nővére Klára, és annak férje, Oszterhuber József. Deák sógorának meghatározó szava volt mindig a megyében (noha hivatalt sohasem viselt), az országgyűléseken távollévő Deák őrajta keresztül tartotta a kapcsolatot Zalával. Az adózók vezérkarához tartozik a két alispán, és a liberális párt két vezéregyénisége: Csányi László és Zalabéri Horváth János. Nem véletlen, hogy a röpirat hölgyeket is említ az ismert közéleti szereplők között. Köztudott volt ugyanis, hogy Deák Klárának beleszólása volt testvérei politikájába. Horváth János neje pedig (az egyik legnépszerűbb ideálja a reformkori Zalának) 1842 novemberében 22 Az 1843. évi zalai pártküzdelmekről írt összefoglalások: Kónyi Manó: Deák Ferenc beszédei 1842—1861. II. kötet. (2. bőv. kiad.) Bp. 1903. 1—53. p.; Ferenczi Zoltán: Deák élete. Bp. 1904. I. kötet. 362—390. p.; újabban Molnár i. m. 23 A színigúnylap lelőhelye: ZML Séllyey es. lt. III. cs. 2 '' Molnár 52—53. p. 25 ZML. Hegyi Domokos személyes iratai.
