Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Molnár András: Pártküzdelmek költészete, paszkvillusok, kortesversek a reformkori Zalából
„Hölgy-Védegyletet" alapított a „honi" textilipar támogatására. 26 A szent György nap (április 24.) előtt, tehát alig néhány nappal az április 4-i szégyenletes események után készült gúnyirat összességében az adóellenes tábor alávalóságát, és a liberális párt tisztaságát, erkölcsi magasságát hirdette. Ugyancsak a gyanús emlékű április 4-i közgyűlés, és annak előzményei ihlették a „Magyar életképek 1843-ból" című eposzparódia (komikus eposz) íróját, (Id. függelék VI. sz.) akinek neve — ellentétben a legtöbb gúnyvers szerzőjével — ismert. 27 Császár Ferenc Zalából, kisnemesi családból származott. Apja csizmadiamester volt a kurialista nemesek lakta településen, Szentgyörgyvölgyön, majd a megyeszékhelyre költözött. Itt született Ferenc 1807 júliusában. Előbb szerzetes lett, majd kilépése után az itáliai irodalommal foglalkozott. Szülőföldjén már 27 éves korában, 1834-ben kinevezték táblabíróvá. Elsősorban publicisztikai, kritikai munkásságáról volt ismert (és Petőfi ellenességéről hírhedt). Noha a konzervatívok táborához tartozott, mint szinte minden tehetséges ember, ő is titkosrendőri felügyelet alatt állt. 28 Császár valószínűleg csak a sajtóból (vagy magánlevelekből) értesülhetett a szülőföldjén történtekről; a megye jegyzőkönyveiben nincs nyoma a jelenlétének. Művét a Magyar Királyi Egyetemi Nyomda 1843 augusztusának elején jelentette meg. A konzervatív Világ már augusztus 12-én ismertetést közölt róla: E röplap figyelmet gerjeszt „nemcsak irodalmi, de politikai mezőkön is. Tizenkét képben — minden kép egy-egy szonett — foglalt korszerű, s érdekes előadás ez a nem-adózók hősi tetteiről, oly szeszélyes modorban, és sok helyütt oly metsző éllel festve, mely önkéntelenül mosolyt idéz a legkomolyabbnak is arcára; mosolyt, mely mögött az igazság érzete emeli fejét. Lehetetlen a jó ügy pártolóinak e hangzatkákat némi elégedett önérzet nélkül olvasni : hogy a prózai zord valóság ostorzására a költészet ily egyszerű módon emel szót, s lehetetlen, hogy az ügy-ellenség kábaságai és szomorú vitézségei ily eleven rajzán el ne piruljon. E munkácska a legéletbevágóbb alkalmi költemények egyike .. ," 29 (Érdekesség, hogy a jóval érzékenyebb liberális Pesti Hírlap csak mintegy két héttel később reagált a röpirat megjelenésére, és akkor is csak Emich Gusztáv könyvkereskedő hirdetését közölte. 30 ) A Császár Ferenc által feldolgozott eseményeket a sajtóból már jól ismerte az ország közvéleménye, így a „Magyar életképek" .. . célzásait bárki megérthette. Szerzőnk (akárcsak a konzervatívok többsége) elítélte ugyan a zalai korteskedéseket, de azokért csupán egyetlen kortesvezére, Forintos Györgyre hárította a felelősséget. Az igazi felelősök kilétéről mind a korabeli sajtó, mind Császár Ferenc hallgatott, helyettük Forintost kiáltották ki a legfőbb gonosznak. A 12 szonettből (12 20 Világ 1842. november 16. (92. sz.) 747. p. 27 A nyomtatott röpirat egy példánya megtalálható az Országos Széchenyi Könyvtárban. 28 Litványi László: Császár Ferenc élete és irodalmi munkássága. Bp., 1931.; Szinynyei II. kötet. 188—193. hasáb. 29 Világ 1843. augusztus 12. (64. sz.) 527. p. Közölte még az ismertetés az egyes képek alcímeit, továbbá a 9. képet. A Világ nyomán adta közre ezt az egy szonettet Bayer József, aki szerint az eredeti röpiratot ,,ma hasztalan keressük könyvtáraink össze-vissza hányt papírjai közt" (Zala 1843-ban. In: Bátorfi Lajos: Adatok Zala megye történetéhez. Nagykanizsán, 1878. V. kötet. 207—203. p.). 30 Pesti Hírlap 1843. augusztus 27. (277. sz.) 585. p.
