Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Megyeri Anna: Egy kisvárosi fényképész, Serényi Árpád (1897—1941)

egy részét, Fára József munkáját, mely Zalaegerszeget és vidékét mutatta be, külön is kiadták. Ebből megismerhetjük „Göcsej egész történetét, néprajzi, közlekedési viszonyait, építkezését, minden szépségét."

01 Megtalálható benne Serényi három reprodukciója régi egerszegi ábrázolásokról, és az egyik illusztrátor, Fayl Frigyes rajzai is a már ismertetett Serényi-képek alapján készültek. A kiadvány megjelenését követő évben, 1935-ben került sor a már régen tervezett Göcseji Hét megrendezésére, melynek fő célja Göcsej és Zalaegerszeg idegenforgalmának fellendítése volt. Egyben ekkor ünnepelte Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá válásának 50. évfordulóját is. Különböző kiállításokat rendeztek, sok vendéget vártak, s ez alkalommal próbálták életre kelteni Göcsej népszokásait és népviseletét. Itt mutatkozott be először a Paulini Béla szakmai irányításával létrejött Kustánszegi Gyöngyösbokréta.-'Az 1930-as években Magyarországon a figyelem ismét fokozottan fordult a néprajzi értékek, a népviselet és a népszokások felé. Ezt az érdeklődést használták ki a hivatásos és amatőr fényképészek, köztük Serényi Árpád is. A korabeli szakíró szerint ugyan „hiába szökkent remekbe a magyar népművészet fája, hiába állták körül a népművelési napokat fényképezők gépeikkel, használható kép akár néprajzi, akár művészi szempontból kevés akadt."

53 A néphagyományok élesztgetéséhez kapcsolódott a régi egerszegi szokás, a húsvéti határjárás megrendezése is. Erről Serényi fotókat és filmet is készített.

5

''

1 Balatoni' felvételeiből 1935-ben sikerült kiadni először 20, majd 30 képeslapot. „Mindegyik lap kitűnő propagandája a Balatonnak. A sorozatban találunk 8 képet Tihanyról (látképek, az apátság, a kálvária, a királyszoba képei) 5 db-ot Balatonfüred legszebb részeiről, négyet Csobáncról, hármat Badacsonyról, egy-két darabot Gulácsról, Balatongyörökről, Reziről, Tátikáról, Révfülöpről, Felsőőrsről, a Káli-völgyről, továbbá több képet a tóról. A Balaton zalai partjának kül- és belföldi propagandájára diapozitív sorozat is készült."

J,) 1936 januárjában került sor arra, hogy ennek a sorozatnak 100 színes, „remekbe készült felvételét" bemutassák a vármegyeháza nagytermében.

56 Az 1936-ban megrendezett — már kevésbé sikeres második Göcseji Héten Vajda fényképésszel együtt rendezett gyermekfénykép kiállítást.

5

' Ezt követően a Magyar Turista Egyesület kiadásában megjelenő Turisták Lapjában Zsembery Gyula írását, „Nézzünk el olykor Göcsejbe is", többek között Serényi két fotója illusztrálta.

58 Ez az év ismét hozott külföldi sikert is. A párizsi magyar katolikus miszszió dr. Kozma Ferenc kezdeményezésére iparművészeti kiállítást és szeretet51 ZmU 1934. aug. 9. "ZmU 1935. júl. 10. 2. p. 53 Dózsa Dezső: Néprajzi fényképezés. Fotó, 1936. 2—3. p. M ZmU 1934. ápr. 1. 8. p. "ZmU 1935. júl. 20. 1. p. ;

'

6

ZmU 1936. jan. 31. 57 ZmU 1936. jún. 15. 3. p. 58 ZmU 1936. júl. 12. 2. p.