Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján

itt élt még Rájnis József, Fabchich József és Ráth Mátyás is. A témakört Jenéi Ferenc szép feldolgozásából ismerhetjük meg részletesebben.") 1784- ben élete utolsó hónapjait Veszprémben töltötte a már nagybeteg Ányos Pál. A halálra készülő szerzetes és a vidám kedvű Horváth között őszinte, meleg barátság fejlődött ki. Kétszáz év távolából is szinte megható Horváth Igaz barát című ciklusa, melyben elsiratja Ányost, akinek műveit majd segít gyűjteni Batsányinak, s akinek két versét az Ödötfélszáz énekekbe is beiktatja. 1785- ben kereste a kapcsolatot Révaival is. Verssel köszöntötte s a meginduló prozódiai vitában az ő hívének vallotta magát. A magánlevélnek szánt üdvözletet Révai kinyomtatta, benne e sorokat: . . .nyelvet ront, verset befejezve midőnnel Dávid/hogy ha talán jól jut eszembe/Szabó. Emiattt Horváth később engesztelő levéllel kereste fel Baróti Szabót: .. ,s kénytelen is kell vádolnom magamat, s bánom, hogy gyermekes ésszel, Hajdan megbántam e bajnokot, aki hazámnak Éppen oly céllal készít oltalmat. .. De megőrzi Révai becsülését is, aki Elegyes verseiben mint tekintélyre hivatkozik rá: Éppen szóll Horváth, most támadt dísze Fürednek — írja róla, s 1790-ben akadémiai tervében a tudós társaság tagjának jelöli. Kapcsolatainak bővüléséről, tekintélyének növekedéséről tanúskodik, hogy a volteriánus gróf, Fekete János a Füredhez közeli Csabrendekre invitálja, hogy fordításait megmutassa a nála 19 évvel fiatalabb, még mindig csak pályakezdő költőnek: „Egy tarisznya verset rakok eledbe, Mert jobbításokról bízom szép elmédbe." Az 1790-es diétán a szintén szabadkőműves Feketét radikális nézetei miatt számtalan gúnyversben támadták ellenfelei, Horváth verset ír Gróf Fekete mentségire a Diaetán címmel. Hogy kapcsolatuk később is fennmaradt, azt számtalan apró tény igazolja. Nem lehet véletlen, hogy az irodalomszervezőnek indult Horváthot a legmelegebb, leghosszabb ideig tartó barátság, levelezői kapcsolat Kazinczy Ferenchez fűzte. Kazinczy figyelmét a Hunniás keltette fel és talán Horváthnak 1787 után mind gyakrabban megjelenő versei, irodalmi értekezései. A Kassán szerveződő irodalmi társaságba invitálta, előbb a Magyar Museum, majd a Batsányival való szakítás után az Orpheus dolgozótársai közé. Ekkoriban sok minden összekapcsolja őket. Horváth még korszerű, termékeny költő, élénk, sokoldalú érdeklődéssel. Rokonná teszi őket politikai nézeteik hasonlósága is. Mindketten elismeréssel nyilatkoztak II. József tö77 Jenéi Ferenc: Irodalmi élet Győrött a 18. század végén. In: Császár emlékkönyv. Bp. 1934. 117—135. Klny is.