Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján

rekvéseiről, őszintén hívei a szabadkőműves eszméknek, s hamarosan tagjai is a szervezetnek. A szántódi, füredi poéta kezdettől felnéz műveltebb, tájékozottabb barátjára, kikéri véleményét, igyekszik követni őt. Jórészt ennek tulajdonítható irodalmi, verselési elveinek gyors változása is 1788—1793 között. Barátságuk szentimentálisan érzelmes, elragadtatott hangon írnak egymásnak, pedig mindössze néhányszor találkoztak csak. 1789 őszén és 17'91 nyarán Kazinczy kereste fel Szántódon és Füreden élő barátját. Az 1790/91-es és az 1792-es országgyűlés idején mindketten hosszabb időt tölthettek együtt Pesten, majd három évtizedig csak a posta kötötte össze őket egymással. Barátságuk ekkor még két egyenrangú, az irodalom eleven áramában élő, egymást serkentő, egyaránt vezérségre törő ember kapcsolata. Később, Horváth pályaívének megtörése után is megmarad a kapcsolat, de jellege megváltozik. „Igen igaz, hogy ő épen nem az, aki volt valaha, s most gondolkozásunk úgy tói el egymástól, mint akkor együvé vonzott"

78 — írta. A 90-es évek elején Horváth pályája is megtörik, a magyar irodalomra is sanyarúbb idők következnek. Kazinczy, Batsányi börtönbe kerül, Péczeli meghal, többen is visszavonulnak, Horváth is hamarosan Nagybajomba költözik. Füred is elveszti jelentőségét, majd csak 1830 után válik újra a magyar társadalmi és irodalmi élet kis szigetévé. VII. 1790 táján néhány esztendeig Zala megye és székhelye Egerszeg a haladó társadalmi és művelődési törekvések élvonalába került. Első pillantásra ez meglepőnek, szinte érthetetlennek tűnik, hiszen a korábbi évtizedekben ennek szinte semmi jele nem található a történeti forrásokban. A váratlan fordulat magyarázatát a szabadkőművességben találjuk. A szabadkőművesség jellege, történeti szerepe koronként változó, XVIII. század végi felvirágzása idején egyértelműen pozitív, haladó szerepet töltött be. „A testvériséget emlegette a kiváltságok is a kiáltó ellentétek világában. A türelmet és a világos gondolkodást a vallási fanatizmussal és az egyházi hatalommal szemben. Elvileg az eredendő egyenlőséget a ténylegesen oly eltérő pozíciójú emberek között. Egy körbe hozta a nemest és a nem nemest, aki itt — bár csak itt és csak elvileg — a másikkal egyenrangú félként állt szemben. Méghozzá a kiválasztottak, az „elit" összetartozásának tudatában, a misztikus ceremóniák és névtelenség biztonságos, feszélyezettségét oldó s egyben rejtélyesen vonzó légkörében."

79 A magyar jakobinus mozgalom számos résztvevője, a kor kulturális törekvéseinek legtöbb vezető egyénisége hosszabb-rövidebb ideig része volt e mozgalomnak. „Mindaz, amivel a XIX. század polgári forradalmát, sza78

Kaz. Lev. IX. 256. 1. Horváth és Kazinczy viszonyát legalaposabban Vörös Károly dolgozta fel: Adalékok Pálóczi Horváth Ádám életéhez. Bp. 1958. főleg 54—70. 1. 79 Kosáry: i. m. 326. 1.