Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Gyimesi Endre: A Zala megyei nyomdászat kezdetei.
Tekintetes Karok, és Rendek ! Eljártunk a* törvényhozásnak szép, de nehéz pályáján, mellyre minket a' Tekintetes Rendeknek kegyes bizodalma méltatott, 's ime le léptünkéi tellyesítjük tisztünknek végső kötelességét, számot adva tetteinkről, *s azon igyekezetről, mellyel a' bizodalomnak megfelelni, a* kegyességet-meghálálni törekedénk. Első, miről szóllanünk kötelesség, 's ön keblünk' legforróbb érzete ösztönöz, nyelv, és nemzetiség; mert ezek a* Nemzet legszentebb tulajdonai , s legféltőbb kincsei. '— Őseink a*, hajdankornak véres háborgásai között hazát keresve, hazát, és szabadságot véd vei, 1 nyelv, és nemzetiség ügyében keveset tevének. —' Tőlök a' pusztító háborúk szakadatlan folytában'majd nem minden óra. vér áldazatot kivánt, harczok' veszélei foglalák el gondjaikat,s figyelmek egyébbre nem igen terjedett. Europa példájára felvette <a' Magyar is Róma holt nyelvének jármát, —deákul írattak Törvényei, — Fejedelme deákul irta rendeléseit, — deákul osztotta kegyeit, egyszóval a* Nemzet nyelve itt. is az idegennek rabja lett. De midőn Europa' más nemzetei lerázták már a* holt idegen nyelvnek súlyos rabigáját, a' Magyar hátra maradty még, sött igen sokan fonák lelkesedéssel ölelték az idegem jármot, melly az édes honi nyelvet a' Törvényekbőlj az itélő székektől, a'köz igazgatásból , *s a* nevelésből majd nem egészen számkiveté. Ujjabb veszély fenyegette Nemzetiségünket a* mult század végén, midőn az önkénynek törvénytszegő hatalma egy más idegen nyelvet hozott bé a' köz igazgatásnak minden ágaiba. Ekkor már keserű panaszra fakadva fájdalmas érzéssel szóllalt fel a* Nemzet, de nem a' honi nyelvnek elsőségét sürgette, hanem ekkor is a' szinte idegen deák nyelv mellett emelte fel panaszló szavát. A' százados megszokás zsibbasztó hatalmának rabjai, kiknél a'deák nyelv képzelt szükséggé vált vala, még akkor, sőttaz után is sok hosszú éteken keresztül azt állították: hogy a magyar nyelv sem törvényhozásra, sem köz igazgatásra nem alkalmatos, azomban naponként növekedett ásóknak száma, kik mellyen érezve a* sók százados mulasztásnak karos iövetkezéseit, fáradhatatlan munkássággal emelték a* honi nyelvnek virágzását, meglett a' méltatlan vád is czáfolva, s naponként áltolánosabb lön azon meggyőződés : hogy lehet is, kell is magyarul alkotni a' Törvényt — Már 1790-ik esztendő óta minden Ország Gyűlése buzgó lelkesedéssel sürgette a' honi nyelv' eme. lését,'s történtek is fontos előre epések, különösen az 1825, és i83o esztendei Ország Gyűléseken, melfyek a* jövendőnek utat törve biztos reményt nyújtanak gyorsabb, és sülseresebb halladásra. Ezen tekintetek , 's. az egész Országnak határozott utasításokban ki jelentett köz akarata édes kötelességünké tevék, a* legközelebb lefolyt Ország Gyíi'ésen mindent, a* mit Törvény nem tilt, elkövetni nemzeti nyelvünk ügyében, 's az Ország Gyűlésének egyik legelső munkája volt azon felírás, melly i833-ik esztendei Martius 3o-án e* tárgyban' O Felségéhez felküldetett , 's mellyben azt sürgette a* Nemzet, hogy Törvényei magyar nyelven alkottassanak, s. a' felírások, és Királyi váloszok szinte magyarul készüljenek. Harmadfél esztendeig vártuk a* kedvező váloszt, reményeinkben nem csüggedve, mert azt hittük , hogy fcivánatunk tiszta igazsága kizárja a' megtagadás lehetőségét. De harmadfél esztendő múlva keserű érzés váltotta fel reményeinket, mert az i835-ik esztendei October 5 én érkezeit Királyi válasz,, igazsá3. ábra A betiltott 1836-os országgyűlési követjelentés első oldala.
