Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Gyimesi Endre: A Zala megyei nyomdászat kezdetei.
Szammer ugyan megkapja pénzét, de új katalógus nem készül. Mint ahogy a nagy nekibuzdulással induló, s szép részeredményekkel járó könyvtárépítő mozgalom sem juthat el a megvalósulásig. (A kinyomtatott katalógus és Skublics-könyvtár számos kötete azonban ma is megvan, őrizve a nagyra hivatott nemzedék szellemiségét.) Szammer Alajosnak még egy „kínos" ügye van Zala vármegyei tevékenységének időszakában. Ez a politikai eseményekhez kapcsolódik. Zala megye ebben az időszakban a reformtörekvések élvonalában küzd. Országgyűlési képviselője, a reformerők egyik vezére a fiatal Deák Ferenc. Deák tudja, hogy 1832—36-os országgyűlésen megbukott terveket ügyes szervező munkával s nagy agitációval lehet csak győzelemre vinni. Már az országgyűlés befejezése után hat héttel írásban benyújtja „politikai röpiarat"-nak is beillő követjelentését. A megyei közgyűlés felismerve a beszámoló jelentőségét — s hogy közvélemény elé tárja az országgyűlésen felvetett javaslatok gátjait, elrendeli annak kinyomtatását. 7- Szammer ezúttal is gyors munkát végez. A Zala megyei eseményeket figyelemmel kísérő Helytartótanács azonban gyorsan reagál. December 6-i rendeletében szigorúan elkoboztatja a követjelentés fellelhető példányait. 7 '' (3. ábra). A vármegye szigorú rendreutasításban részesül: ,,. . .Könyvnyomtató sajtó felállítása. . . egyedül a tiszti iratokra engedhetett meg, az illető Könyvnyomtató ezeken kívül más tárgyaknak a meg állapított Könyvvizsgálat, s helybéli Censor engedelme nélküli nyomtatásától felelet terhe alatt letiltatván. ... A Tisztelt Uraságok oda utasíttatnak, hogy magokat a Fent érintett Királyi legfelsőbb Rend-Szabályokhoz pontosan alkalmaztassák ... és más irományok nyomtattatásától mint ez az Országgyűlési Követek jelentése . . . hagyjanak fel." 7 '' 1 A megyei közgyűlés hiába minősíti a követ jelentéseket is hivatalos iratnak, 7 "' a Helytartótanács megakadályozza a kinyomtatott jelentés széles körben való terjesztését. (Mindez természetesen csak olaj volt a tűzre: a megyegyűlés határozatot hozott, hogy a követjelentés szellemében: a következő országgyűlésre „mindazon küzdést" utasításba kell adni, amik az 1832—36-os országgyűlésen megbuktak.) Az elmarasztalásból Szammernak is kijutott. Ö ugyan azzal védekezik, hogy az ominózus időben Pesten tartózkodott, s semmit sem tudott arról, hogy segédei milyen megbízatásnak tettek eleget az egerszegi nyomdában. így is szigorú feddésben részesült.' 0 A harmincas évek vége felé Szammer Alajos mindinkább nehéznek, fárasztónak érzi a fióknyomda üzemeltetéséhez feltétlen szükséges állandó zalai utazgatásokat. Űgy véli, ha megfelelő embert talál nyomdája zalaegerszegi működtetésére, bizományosi szerződéssel átadja azt neki. Erre a feladatra látszik alkalmasnak a húszas éveinek derekán járó Strohmayer György, aki 183572 Deák Ferenc országgyűlési szerepléséről bővebben : Tanulmányok Deák Ferencről Zalai Gyűjtemény 5. sz. Zalaegerszeg, 1976. A kinyomtatást elrendelő határozat: ZML Közgy. jgyk. 1836. jún. 20. 1018. sz. 7:1 MEGBÍRÁLTAK és bírálók. A cenzúrahivatal aktáiból (1780—1867) (Vál. Mályuszné Császár Edit). Bp., Gondolat, 1985. 408. p. 7/1 A Helytartótanács utasítása: ZML Acta Congr. 1837. jan. 9. 25. sz. " ZML Közgy. jgyk. 1837. jan. 9. 25. sz. 7(i MEGBÍRÁLTAK ... i. m. 408. p.
