Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Gyimesi Endre: A Zala megyei nyomdászat kezdetei.

Szammer Alajos a Perger-család minden gáncsoskodása ellenére teljesíti vállalt kötelezettségeit, s elnyeri a vármegye bizalmát. (A kiélezett konkurencia-harcra jellemző, hogy míg pár hónappal korábban egymást támogatták a Somogy megyei piac megszerzése érdekében; most Perger mindent megtesz, hogy lejárassa Szammert.

62 Az egy éves „próbaidő" lejárta után, újabb három évre meghosszabbítják Szammer szerződését: „a reá bízott közmunkákat szorgalmatosan véghez vitte, a Jegyzői Hivatal a Gyülekezetben bizonyítván erre való nézve Szammer Alajos könyvnyomtatóval a múlt 830-dik esztendőben köttetett szerződés ezennel három esztendőre ismét meg újíttatik."

63 Az 1830-as évekre vonatkozó levéltári anyagok áttanulmányozása alapján egyértelműen megállapítható, hogy Szammer Alajos és a vármegye kapcsolata mindvégig kiegyensúlyozott és problémamentes. Megszűnnek a „Perger-kor" vitái, s nyomtatványok mindig időben és jó minőségben kerülnek ki a zalaegerszegi fióknyomdából. (Igaz Szammer sem kísérletezik — egy esetet kivéve, amelyről a későbbiekben még szó lesz — azzal, hogy engedély nélküli kiadványokat zalaegerszegi impresszummal jelentessen meg.) Nem csoda tehát, hogy 1834 nyarán, amikor a három éves ciklus a vége felé közeledik szóba sem kerül más könyvnyomtató alkalmazásának lehetősége. Ujabb három évre meghosszabbítják szerződését. Sőt méltányosságból kiegészítik azt évi kétszeri forsponttal. „Tekintetbe véve, hogy a N. vármegye számára kiválasztató Nyomtatásoknak teljesítésére kívántató embereit és eszközeit leg fellebb kétszer esztendőnként megvizsgálni elkerülhetetlenül szükséges adandó Nyűg levél mellett ezen nemes megye szélétől értve Zalaegerszegig s innét ismét a N. Vármegye széléig Forsponton utazhasson mely nékie a N. Vármegye kiadásai be vétetni rendeltetik, ezennel megengedtetik."

64 Ezekre az évekre esik a zalai reformkor művelődéstörténetének egyik legígéretesebb kezdeményezése — a közkönyvtár építési mozgalom.

65 A zalai kezdeményezők között nem kisebb egyéniségek találhatók, mint Kisfaludy Sándor, Festetics László, Deák Ferenc és Csányi László. A könyvadományok közül kiemelkedik Skublics Károly táblabíró, művelt zalaszentbalázsi birtokos — 790 műből álló 1954 kötetes családi könyvtára. A vármegye gondosan készített kéziratos könyvjegyzék alapján . átveszi a tulajdonostól a gyűjteményt és a megyeszékhelyre szállítva Háry Farkas levéltáros felügyeletére bízza. Rövidesen döntés születik arról, kinyomtatják a Skublics-gyűjtemény katalógusát. Szammer Alajos a tőle megszokott pontossággal dolgozik. 1836 januárjában elkészül a kiadvánnyal — nem is sejtve milyen bosszúságoknak néz elébe. Háry ZML Közgy. jgyk. 1830. nov. 8. 3464. sz. ZML Acta Congr. 1831. aug. 8. 2033. sz. (A közgyűlés határozatáról.) Szammer levele: ZML Acta Congr. 1834. június 23. 1275. sz. a megye határozata: ZML Közgy. jgyk. 1834. június 23. 1275. sz. A mozgalom történetével kapcsolatban lásd: JAKAB Géza—NÉMETH László: Országos Nemzeti Könyvtár-építő mozgalom a reformkor elején Zalában = Magyar Könyvszemle, 1958. 3. sz. 267—71. p. FÜLÖP Géza: Skublics Károly és Zala megye közkönyvtára = Magyar Könyvszemle 1975. 3—4. sz. 313—320. p. és FÜLÖP Géza: 1978. i. m. (Ehelyett csupán a mozgalom nyomdászattörténeti vonatkozásairól szólok.)