Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Gyimesi Endre: A Zala megyei nyomdászat kezdetei.
privilégiumot Zala vármegye hivatalos nyomtatványainak előállítására, addig elcsapatásakor, 1830-ban már közel egy tucat dunántúli nyomdatulajdonos ajánlatai közül választhat a közgyűlés.'' 0 Szammer Alajos jelen van a Pergert elbocsátó 1830. augusztus 9-i közgyűlésen, azonnal aláírja a felajánlott egy éves szerződést. A szerződésben rögzített feltételek nem térnek el jelentősen a korábbiaktól. ,,1-ször Köteles lészen a nevezett könyvnyomtató a T. N. Vármegye Nagy és kis Gyűléseire meghívó leveleket, amennyiszer azok esztendőn által szükségesek lesznek legalábbis 250 példázatokban egész árkusokra tulajdon író papirosára kinyomtattatni és a Jegyzői hivatal által meghatározandó időre elkészíttetni. 2- szor Minden gyűlésbéli Currenseket legalább 660 példázatokban, Limitátiókat hasonlóképpen tulajdon nyomtató papirosára, — Perceptoralis Extractusokat, Diáriumokat Manuálisukat, Exactori tabellákat, s több eféle előfordulható nyomtatványokat mellyeknek bizonyos száma meg nem határoztatik, a T. N. Vármegye által ki adandó papirosra tiszta betűkkel nyomtatni, s elkészíttetni köteles lészen. 3- szor. Oly feltétel mellet, hogy folyó esztendei november holnap első napjára nyomtató műhelyét Zala Egerszeghi Városban által szállítja a fenn el számlált munkáknak elkészítéséért a T. N. Vármegye részéről esztendőnként négyszáz nyolcvan forintok ezüst pénzben fizettetni ajánltattnak; még is szállásbér helyett 30 ölly tűzi fa, lakásához adatni és szállíttatni Fog és Veszprémből Zala egerszegre leendő által költözéseikor eszközeinek által tételére két marhás, négy szekér adatik." 61 1 Összevetve Perger és Szammer szerződését — csak apróbb változásokat tapasztalunk. A Pergerrel kapcsolatos vitákon okulva a szerződés egyértelműen kimondja, hogy a nyomtatványokból annyit kell előállítani „amennyiszer azok esztendőn által szükségesek", valamint azt is rögzíti, hogy a papírt mindig a tipográfus adja. A megye adminisztrációjának növekedését jelzi, hogy az 1. pontban rögzített minimális példányszám megnőtt. Szammer szerződéséből hiányoznak a pontos pénzügyi számítások. Ezek valószínűleg a szerződés mellékletét képezhették. (A 3. pontban rögzített 480 ezüst pénz megegyezik a Perger által kapott 1200 forintos fizetéssel. 1827-től már ő is ezüstpénzben kapta javadalmazását.) 00 A korszak nyomdászatáról a teljesség igénye nélkül: FÜLÖP Géza: A könyv és könyvtári kultúra a kapitalizmus időszakában (1789—1917) Bp., Tankönyvkiadó, 1974. FÜLÖP Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp., Akadémiai Kiadó, 1978. BALLAGI Aladár: A magyar nyomdászat történeti fejlődése 1472—1877. Bp., 1878. NÓVÁK László: A nyomdászat története V. köt. 1801—1867. Bp., 1928. sz. A KÖNYV és könyvtár a magyar társadalom életében az államalapítástól 1849-ig. Bp. 1963. (Zala vármegye irodalmi és művészeti életének korra vonatkozó elemzésére nem térek ki, mivel ugyanebben a kötetben megteszi ezt Németh József közölt kiváló tanulmánya. (Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII—XIX. század fordulóján.) 61 ZML Acta Congr. 1830. aug. 10-én kelt contraktus. 2264. sz.
