Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Király Ferenc: Könyv és olvasója Keszthelyen a 19. század első felében
Az anyagunkban található 13 db „Vőfén köszöntés" és 54 db bekötött „Álmos könyv" a hasonló típusú kiadványoknak töredékét képviselik. Hogy hányad részét, azt meg sem tudjuk becsülni. A ponyvák olcsók voltak, könnyen rongálódtak, valószínűleg nem foglalkoztak velük külön a hagyatéki leltárak felvételekor. Kiadásuk gyakran illegálisan történt, ezért a biztos egzisztenciával rendelkező könyvkötők mellett külön árusok, az úgynevezett históriások vállalkoztak árusításukra. Zsoldos István szombathelyi könyvkötő az Egyetemi Nyomdának írt levelében felpanaszolta, hogy a „a sümegi istoriás Császár Péter" tiltott könyveket árult. 72 Biztos, hogy ebben az időszakban sokféle ponyva juthatott el Keszthely környékére, csak éppen erről alig tudunk valamit. Táncsics Mihály, akit már többször idéztünk, ifjúságának falusi olvasmányaira emlékezve írja, „De nálunk igen kevés olvasmányt lehetett kapni legalább az én ifjúkoromban: Árgyilus király, Stielfried és Brunczwik járták csak némely más csekélyebb ponyvái históriák mellett". 73 SZAKKÖNYVEK Tudományos munkákat, szépirodalmi alkotásokat, szakkönyveket és ismeretterjesztő kiadványokat magasabb végzettséggel rendelkező kisszámú értelmiségi alkalmazotton kívül nem nagyon olvastak Keszthelyen. Pettő Márton pajtamesternek egy 2 Ft 30 kr-ra becsült „Mappa" volt a tulajdonában. 7 ' 5 Fricznó Anna bába hagyatékából 1813-ban pedig 4 Ft 6 kr-ért vásároltak meg egy „bábakönyv"-et. 75 Fövenyesi István jegyző ingóságaiban egy 20 krajcárra becsült „evangéliomos könyv" és egy 21 krajcáros imádságos könyv mellett még 4 Ft 30 kr értékben írtak össze „több aprólékos könyveket" 1803-ban, ami a városi értelmiségiek fokozottabb olvasmányigényét mutatja. 70 Simon Rohrer inas vagyona, amelyet 1819-ben írtak össze 14 megnevezés nélküli könyvet és egy háromkötetes „Opera Ciceronis"-t tartalmazott. 76 Anyagunkban fennmaradt két olyan könyvegyüttes, amely nagyobb számban tartalmaz egyetemi tankönyveket, tudományos munkákat. 77 Mindkettő tulajdonosa az uradalommal állt kapcsolatban. Répásy Mihály építő adjunktus javai közt 1810-ben 35 könyv található. Egy részük tudományos munka, illetve egykori tankönyv, mint pl. a „Horvathiana: Phisica", „Haday: Mathesis", „Veneroni Grammatica", „Majdinger: Frantzia grammatica". Megtalálható a korszak két népszerű irodalmi munkája, Dugonits „Etelka"-ja és Faludi „Nemes Ember"-e. A közhasznú műveket Nagyváthytól „A jó Gazda Asszony", egy „Mezzei Kalendárium", egy „Falusi embereknek írt oktatás" és egy „Magyar Ország Mappája" 71 A kalendáriumok típusairól és olvasóközönségükről: Kovács I. Gábor 1978, Cserbak András 1987. 72 Zsoldos István szombathelyi könyvkötő levele az Egyetemi Nyomdához. 1814. VI. 20. MOL Z 715 20. cs. 7:5 Táncsics 1940: 49. p. 7Í NM EA I 1690. 75 NM EA I 1688. 7íi NM EA I 237. 77 NM EA I 247.