Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Király Ferenc: Könyv és olvasója Keszthelyen a 19. század első felében
rözi a fiatalabb és népesebb korosztályok magasabb írástudás szintjét. A fiatalok figyelembe vétele vélhetően pár százalékos növekedést eredményezne. (Például 1381-ben a 25 évnél idősebb Zala megyeiek 35,9%-a volt írástudó, mely érték a 6—24 évesekkel együtt 39,9% lenne). A másik következtetés a nők alacsony arányához kapcsolódik. (1. 1. tábla). A nők írástudása jóval a férfiaké alatt marad. Ha számukat a valóságot megközelítő 50%>-ra kiegészítenénk, akkor az írástudók aránya 35%-ról 25%-ra csökkenne, azonos írástudás szintet feltételezve. Fontos megvizsgálni, hogy az írástudás szempontjából eltérően viselkedő rétegek aránya megfelelő-e anyagunkban. Olyan keszthelyi adóösszeírást nem ismerünk, amely 1838 körül keletkezett volna és a nemes, valamint a nemtelen keszthelyi lakosságot együtt írná le, ezért az egyes foglalkozási és társadalmi csoportok arányát az 1836-os dikális és az 1837-es nemesi összeírás összevont adatai alapján állapítottuk meg. Ezzel vetettük össze anyagunkat, hogy annak reprezentativitását ellenőrizzük. (1. 2. tábla). Az iparosoknál és a zsidóknál az eltérés 1%-on belül maradt az úrbéri szerződést hitelesítők körében. A nemesek aránya 7%-kal magasabb, ami nem okoz komoly eltérést, mert írástudásuk az átlagos közelében van (vö. 8. tábla). Hiányoznak az aláírók közül a házi cselédek és az iparos legények (76 fő). Nem dönthető el egyértelműen, hogy ez merre mozdítja el az átlagot, mert a legények (27 fő) többségükben írástudók lehettek, 8 a házi cselédek analfabétizmusának mértéke nem ismert. Az úrbéri szerződés hitelesítői közül hiányoznak a hazátlan zsellérek is, akik az 1836-os dikális összeírásban a családfők 22%-át alkották. Róluk sem állítható biztosan, hogy írástudásuk alacsonyabb arányú az átlagnál, mert sokuk (54%) iparos volt. Összességében az írástudók feltehetően 30%-át tették ki Keszthely lakosságának 1838-ban. Kiindulási pontunk a 35% volt, ami kb. 10%-Jkal csökkenne, ha a nők tényleges számuknak megfelelően lennének képviselve és kb. 3—5%-kal növekedne, ha a 10—20 évesek is szerepelhetnének anyagunkban. A mintából hiányzó hazátlan zsellérek, szolgák, iparos legények írástudása együttesen az átlagos közelében lehet, nem képviselnek az arányokat befolyásolni képes szélsőséges értékeket. A következőkben megkíséreljük az írástudó rétegeket adójuk nagysága, lakóhelyük és valamely társadalmi vagy foglalkozási csoporthoz való tartozásuk alapján meghatározni. 9 A magasabb adót fizetőknél több írni tudót találunk, amiből az következik, hogy a nagy vagyonnal bíró csoportok tagjai között több az írástudó, mivel a dikális adó mértéke visszatükrözi a vagyoni különbségeket, ha nem is teljesen pontosan (1. 3. t.). A 2 Ft-nál kisebb adójú, legalacsonyabb írástudású kategóriába tartoznak az 1836-os dikális adóösszeírásban a nincstelenek és a legszegényebb földművesek, akiknek házukon, pár 7 A Magyar Korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. 1. köt.: 314—315., 324—325., 334—335. p. 8 Az iparos legények tulajdonában gyakran volt könyv. Nagy Dezső 1981. - Keszthely társadalomtörténetének legújabb feldolgozása az eddigi irodalom áttekintésével Benda Gyula 1988.
