Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Sasfi Csaba: Helybeli diákok a keszthelyi gizmáziumban
1 főre jutó évismétlés 1 főre jutó összes év 1 főre jutó összes év a HUM 02-ben nem-nemes zsidó összesen uradalmi alk aim. ismeretlen nemes 0,56 0,70 0,72 0,13 0,64 0,63 3,25 4,05 3,20 2,89 3,64 4,29 6.92 n=28 6.93 n=30 7,49 n=65 6.5 n= 4 7.06 n=127 6,86 n=15 Már az előbbiekben többször említettük, hogy az ismeretlen státuszúak aránya jelentősen megnehezíti a nemesek arányszámának pontos meghatározását, csak feltételezésekbe bocsátkozhattunk; ha arányosan oszlik el az ismeretlenek száma, akkor lényegileg nem változtat a nemes—nem-nemes arányon. Az évismétlés! az összesév és a második osztálybeli összesév mutatókból nyerhetünk némi információt e sajátos „csoportra" vonatkozóan, amelyekből — a spekuláció kedvéért — érdekes következtetéseket kockáztathatunk meg. A tanulmányi eredményesség mutatói tekintetében e csoport lényegileg nem különbözik sem a nemesi sem a nem-nemesi csoporttól, csak az összes év vonatkozásában áll közelebb ez utóbbihoiZ. Ha az osztályvégzettség szerinti mutatókat nézzük, akkor a zsidóság jellemzőihez áll a legközelebb avval a különbséggel, hogy ott az iskola elhagyásának legmagasabb értéke nem az első, hanem a második osztály után történik (nem számítva most az iskola elvégzését jelentő utolsó osztály arányát). Viszont a nem-nemeseknél azt látjuk, hogy éppen az első osztály után távozók aránya a legmagasabb ós a második osztály után jelentősen csökken, míg a nemeseknél gyakorlatilag ugyanakkora marad Ebből azt a következtetést levonhatjuk, hogy legalábbis a tanulmányi eredményesség — képzett, tehát bizonytalanabb — mutatóit a korszak egészére stabilan jellemző nek véve, annak alapján kizárható, hogy az ismeretlen rendi állásúak csoportja túlnyomórészben nemesi vagy nem-nemesi diákokat rejtene. Úgy néz ki, mintha kisebb részben jól — a nemesi átlagnál jobban — tanuló és nagyobb részt az első második osztályt kevés évismétléssel elvégző és aztán az iskolát elhagyó tanulókból állna össze ez a rész. A kérdést összegezve úgy látjuk, hogy az ismeretlen rendi állású tanulók csoportjának növekedését az alábbi két tényező egyike, vagy különböző mértékben mindkettő együtt okozhatja: — az addig alkalmazott rendi minősítésnek általában történő, vagy csak az egyik csoportra korlátozódó elhagyása, — sajátos, a tanulmányi előre „nem" menetel miatti hiányos regisztráció. Az a legkevésbé valószínű, hogy a tanulók létszámának növekedésével egy, addig csekély számban tanuló sajátos társadalmi csoport nyerne teret az iskolába. A nemesek arányát nézve az évtizedenként némileg ingadozó, az utolsó évtizedben a felére csökken. A vizsgált 44 év alatt átlag 17%. Keszthelyen a nemesek aránya 1785-ben a férfiak között 4,5%, ami 1848-ig nem változott lényegesen. 36 A gimnázium Egészének diákjai között — a négy évtized első éveit alapul véve — ez az arány 21%. Eszerint a nem keszthelyi diákok között a nemesek aránya nagyjából egyharmaddal többre, 24—26%-ra tehető. A nemesi származású gimnazisták arányát a 18. század derekán 33—50% között változónak állapítja meg Fallenbüchl Zoltán, továbbá ezen időszak kiemelkedően magas létszámát elsősorban a nemesi ifjúságnak — és a győri jezsuita kollégium adatai alapján növekvő arányban a köznemesek fiainak — ,,a stu36 BENDA 1988. XXIV.
