Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Sasfi Csaba: Helybeli diákok a keszthelyi gizmáziumban

diumok felé fordulásával" magyarázza.

37 Két-három generációval később ez az arány a keszthelyi gimnáziumban a keszthelyi illetőségű diákokat tekintve az előző évszázad minimumának felére, a nem keszthelyiek esetében pedig valamivel több mint háromnegyedére csökken. A másik vonatkozásban a keszthelyi nemesi származású diákok túlnyomóan kisnemesek gyerekei, míg a Keszthelykörnyékiek között feltételezhetjük nagyobb arányban a birtokos, illetve megyei hivatalt vállaló birtokos nemesség fiait.

38 Az iskolai előmenetelt mutató táblázatok alapján azt gondolhatjuk, hogy a nem-nemes diákokhoz képest valamivel nagyobb jelentősége lehet számukra a gimnáziumi tanulmányoknak, — ezen belül is a teljes iskola elvégzésének. Magasabb az arányuk az utolsó — ezen belül is a végzős, második — humanista-osztályban. A lemorzsolódás aránya az első két osztályban nem tér el a két — esetünkben alapvető — rendi csoport között, a nemeseknél azonban egyenlően oszlik meg, míg a nem-nemeseknél mintha az első osztálynak nagyobb lenne a szelekciós szerepe. A nemesek közül valamivel kevesebben, de több évet ismételnek, de együtt ugyanakkora egy diákra jutó évismétlési átlaggal több évet végeznek. Végül az utolsó, végzős osztályig átlagosan fél évvel rövidebb az útjuk mint a nemnemeseké. Ebbe a képbe beleillik az a megállapítás is, amit a szülők-eltartók vizsgálatakor tettünk, miszerint apjuk halála vagy távolléte kevésbé befolyásolja a nemesi ifjakat tanulmányaikban mint a nem-nemeseket. Ehhez az iskolai stratégiához leginkább a birtoktalan köznemesség nemesi értelmiséggé válásának törekvése társítható, amint vannak is erre utaló jelek a város történetében.

39 A nem-nemes diákoknál magasabb és egyenletesebb a lemorzsolódás a grammatikai osztályok során, és az évismétlők száma is valamivel magasabb. A két eltérő stratégiát kimutató számarányok közti eltérés persze számszerűleg nem túl nagy. Nem is ezek nagysága, hanem inkább a többféleképpen végzett számítások egymást erősítő eredménye, másrészt az a tény, hogy a jelenséget már a 18. században is, majd a 19. században regisztrálják a bevezetőnkben idézett szerzők,

40 ad alapot a fenti következtetésre. A zsidóság aránya a gimnazisták között 6%, 1830 után válik számottevővé és erősen — az összes rendi csoporténál erősebben — növekszik. A zsidóság aránya a városban 1785-ben 2, 1851-ben 5%-a a népességnek. Számuk növekedése a reformkori bevándorlással hozható összefüggésbe.

41 A gimnáziumban képviselt arányuk az 1830-as évekhez képest a 40-es évekre megháromszorozódik és túlhaladni látszik a nemesekét is. A gimnázium Egészére számított arányszámuk 2,83%, ami kizárólag keszthelyieknek mutatja őket, de ez a számítási módszer és az alacsony abszolút számuk ezt a feltevést nem bizonyítja teljesen. Iskoláztatási stratégiájuk a nem-nemesekéhez áll legközelebb, már 37 AMBRUS—FALLENBÜCHL 1965—66. 199—212. Ugyancsak Győrben az 1850-es évek előtt 16%-ra becsülhető a nemesek aránya. ACSAY 1901. 498—499. Nagykanizsára vonatkozóan KAPILLER 1984. 154—155. 38 BENDA 1988. XXIV—XXV. 39 i. m. XXV. 40 A 18. századra AMBRUS—FALLENBÜCHL 1965—66. 205, 211. a 19. századra KORNIS 1927. KAPILLER 1984. 155. EBENDA 1988. XXV.