Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

Ember Győző „a mozgalmak nagy hullámaként" említhette.

37 S valóban: Zala parasztságának nagyfokú aktivitásával kétségkívül kitűnt a túlzottan nyugodtnak egyáltalán nem mondható környékbeli megyék közül is. A mozgalmak egyik központja Nagykanizsa mezőváros volt, ahol — az alispán Csányhoz intézett jelentése szerint — a parasztok oly módon éltek ,,a földesúri jusban tettleg foglalással", hogy szabadon kezdtek bort és húst árusítani.

38 Az „urasági jus"-ok súlyosabb sérelmével találkozunk Bellatinczon, ahol Gyika Jenő volt jobbágyai hajtották le az uraság birkáit a közös legelőről. Simon János szolgabíró és Bertalan Vince megyei kapitány fellépése következtében a parasztok látszólag visszavonultak; a megyei tisztviselők távozása után azonban az uraság juhait ismét elzavarták a legelőről. Simon János ekkor karhatalom kirendelését kérte az alispántól.

39 Valószínű, hogy karhatalom kirendelésével sikerült csak a csáktornyai Festetics-uradalomhoz tartozó Üjudvar lakosságának hasonló akcióját is leszerelni.

40 A kerecsényi parasztok már nemcsak a közös legelőt igyekeztek kizárólag saját használatukra biztosítani; de volt földesuruk, Vidos Dániel szántóföldjeire és erdeire is bejelentették igényüket. Feltehetően ezt a megmozdulást is katonai erő felvonultatásával fojtották el/'

1 Április 16-án Csillagh Lajos alispán, május 9-én pedig Nagy Károly szolgabíró jelentették Csánynak, hogy a becsehelyi uradalomhoz tartozó Molnári és Tótszerdahely lakosai ugyancsak megmozdultak: ők is az uraság állatait hajtották le ismételten a közös legelőről, majd a haszonbérben bírt urasági földeket is a magukénak nyilvánították. Csány szigorúan megintette a két községet, mire a tót szerdahelyiek hosszabb levélben tájékoztatták a biztost az uraság részéről elszenvedett sérelmeikről, a várható rendezésben bízva azonban hajlandónak mutatkoztak akciójuk befejezésére.

42 Ugyancsak a földesúri legelőt foglalták el a volt jobbágyok a pesti papnevelde kiskomáromi uradalmához tartozó Komárvárosban is. A mozgalmat itt is csak karhatalom segítségével tudta elfojtani Bogyai József főszolgabíró, miként azt Csillagh Lajos Csánynak jelentette.

43 Újudvaron kívül más muraközi helyiségekben is nyugtalankodott a nagyobbrészt horvát nemzetiségű parasztság, ami a magyar uralkodóosztály számára annál inkább veszélyesnek tűnt, mert — ahogy Ember Győző írja — ,.E falvak lakosságát a magyar birtokosok szerint horvát részről földosztás ígéretével bujtogatták, így akarván előkészíteni Muraköznek Horvátországhoz 37 Ember 54. 38 Uo. 58. 30 Uo. 54. skk. L. még a kérdéshez Bakos József bellatinci uradalmi ügyvéd, valamint Simon János vonatkozó leveleit Csillagh Lajos alispánhoz: OL Csány ir. Magánlevelek I. sorozat 1. szám és uo. Vegyes iratok. 40 Ember 59. skk. 41 Uo. 61. sk. L. még Széli József május 7-i, Csányhoz intézett levelét is: OL Csány iratok. Megyék levelei. Vas m. 6. szám. 42 Ember 56. sk. Az említett jelentéseket 1.: OL Csány ir. Megyék levelei. Zala megye 4. szám, 13. szám, a tótszerdahelyiek levelét 1. : uo. Magánlevelek I. sorozat. 2. szám. 43 Ember 62. A mozgalom elfojtásáról 1. Csillagh Lajos május 18-án kelt, Csányhoz intézett levelét: OL Csány ir. Megyék levelei. Zala megye. 30. szám.