Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

csatolását.'" 5 ' 1 Április 24-én Zathureczky Ferdinánd, a keresztúri apátság ügyé­sze jelentette Csánynak, hogy a keresztúriak elfoglalták az uraság legelőjét, 25-én pedig az alispán közölte a biztossal, hogy a keresztúri parasztok egy nem sokkal előbb történt úrbéri rendezés alkalmával az apátságnak ítélt föl­dekre is rátették a kezüket. Csány a keresztúriak mozgalmát fegyveres erő felvonultatásával szerelte le. 45 Hamarosan megmozdult azonban a lakosság az ugyancsak a csáktornyai Festetics-uradalomhoz tartozó Mároff, Zsábnik, Ver­hovlány és Szentmárton községekben,' 16 és a nyári hónapokban is előfordultak a Muraközben újabb és újabb mozgalmak. Augusztus 28-án például a csák­tornyai Széchényi-uradalom parasztjait intette Csány László súlyos büntetés kilátásba helyezésével arra, hogy a volt földesúrnak járó szolgáltatásokat a törvény értelmében hiánytalanul teljesíteniök kell.'" A parasztság akcióival azonban nemcsak a Muraközben, de az egész me­gyében találkozunk a nyári hónapok folyamán. Június 23-án Oszterhuber József helyettes alispán jelezte, hogy Pusztaszentlászlón és a szomszédos köz­ségekben nyugtalankodik a lakosság, aminek fő oka ebben az esetben a pa­rasztoknak a nemzetőri szolgálattól való félelme volt. 48 A nemzetőri szolgá­lattól való idegenkedés azonban nemcsak Pusztaszentlászló és környéke lako­saira volt jellemző, de Zala megye szinte egész parasztságára. 41 ' Ám ez a féle­lem inkább csak színezte, mintsem meghatározta az eseményeket; az alap­kérdés változatlanul a volt jobbágyságnak a márciusban elért eredmények­kel való elégedetlensége volt. A Pusztaszentlászlón és a környező községek­ben történteket azonban az illetékesek — köztük Csány is — oly súlyosnak ítélték, hogy a statárium kihirdetését is szükségesnek látták. Igaz, a rögtön­ítélő bíróság egyetlen elmarasztaló ítéletet sem hozott, hanem a „törvény rendes útjára" tette át az ügyet, s az a későbbiek során teljesen el is vesz­tette aktualitását. 50 A pusztaszentlászlóiakkal szemben inkább csak fenyegető, mintsem komolyabb megtorlást alkalmazó fellépése a hatóságoknak feltéte­lezhetően hozzájárult ahhoz, hogy a zalai parasztság aktivitása a nyári hóna­pokban is töretlen volt. Július 12-én Hanny József, Széchényi Pál gróf ura­dalmi tisztje jelentette Csánynak, hogy Balatonmagyaród lakossága elfoglalta az uraság kaszálóit és rétjeit. 51 A biztos július 14-én megparancsolta a ma­gyaródiaknak, hogy az „erőszakos rablást" sürgősen hagyják abba, s egyúttal v> Ember 59. L. ehhez Major József ügyvéd április 28-án kelt, Csányhoz intézett levelét is: OL Csány ir. Magánlevelek. I. sorozat. 9. szám. Május 8-án egy Szij Ferenc nevű ismerőse is tájékoztatta Csáktornyáról küldött levelében arról, hogy Horvátországból átszivárgott egyének agitációt folytatnak a muraközi fal­vak horvátajkú parasztjai között. Levelét 1.: uo. 28. szám. a Ember 58. sk. Vö.: OL Csány ir. Magánlevelek I. sorozat 7. szám. '''Ember 60. '' 7 OL Csány ir. Nem iktatott fogalmazványok. 48 Uo. Nem iktatott beadványok. Vö. : Sümeghy László főszolgabíró ugyancsak jú­nius 23-án kelt, Horváth Vilmos másodalispánhoz intézett jelentésével: uo. Me­gyék levelei. Zala megye. 34. szám. 59 Ehhez 1. többek között Ember 84. skk. Aradi skk. Erre a kérdésre a későbbiek során még visszatérünk. 50 Ember 63. skk. 51 Uo. 69.

Next

/
Oldalképek
Tartalom