Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
VII. Béres Katalin—Kiss Gábor: Csány László kultusza Zala megyében
is a felkutatott dokumentumokból könyvet állított össze, melynek anyagát a későbbiekben sokan felhasználták — a bevétel természetesen a szoboralapot gazdagította.) ,n Azt is megpróbálta tisztázni, hogy milyen volt a vértanú nevének hiteles írásmódja és ejtése. Ehhez a kérdéshez-hozzászólt többek között Márki Sándor, Szádeczky Lajos, Pais Dezső és Nóvák Mihály is. Csány levelezésének alapos tanulmányozása után állapodtak meg a jelenleg is használatos írásmódban — az autentikus kiejtésről azonban nem tudtak megegyezni. 11 A szoboralapra az első ezer korona nem egészen egy év alatt gyűlt öszsze. A Csány-emlékkönyv első kiadása gyorsan elfogyott, ezért újra ki kellett adni — ezenkívül levelezőlapokat hoztak forgalomba a már említett arcképpel. 1 '- Ezek haszna is a szoboralapot gazdagította. Ugyanebben az időben, 190S decemberében Zalaegerszegen, a Hitly Sándor-féle vendéglőben Csány asztaltársaság alakult, egyrészt a szobor létrehozására, másrészt a honi ipar pártolására. Ök a gyűjtés eredményét külön számlán helyezték el. A pénz lassú, de folyamatos érkezése arra az elhatározásra juttatta Borbélyt, hogy meg kell szervezni a szoborbizottságot. Mintegy 100 meghívót küldött szét (mindent személyesen intézett) — a meghívottaknak azonban csak mintegy harmada jött össze. Eljött viszont a főispán, gróf Batthyány Pál, akinek birtokában volt akkoriban Csány László szülőháza. Az 1907. március 3-án megalakult szoborbizottság elnökévé Bosnyák Géza nagybirtokost választották meg, a másodelnök dr. Thassy Gábor, a titkár Borbély György lett. A bizottság a következőket jelölte meg működési céljaként: gyűjtés a szoborra, a pénz kezelése és gyarapítása és a szobor létrehozása. Első intézkedésként máris határozatot hoztak egy gyűjtőív kibocsátásáról. Ennek szövege hűen tükrözi a korabeli politikai közhangulatot: ,.. . .föl kell támasztanunk a sírból is magát az örökhagyó apát, hogy felemelt érczkarral állandóan figyelmeztessen bennünket a jussunkra : Magyarország függetlenségére. . . akiket a bécsiek megölnek, azokat nekünk kötelességünk feltámasztani. Akiket ellenségeink meggyaláznak, nekünk azokat kell leginkább szeretnünk." 13 Az ív kibocsátása után a gyűjtés új erőre kapott: az országba szétsugárzó felhívás nyomán (elküldték a vármegyei, városi törvényhatóságoknak is), sok helyről érkezett adomány. Pozsony 50, Szeged 100, Újvidék 50, Kolozsvár 50 koronát küldött; számtalan helyről jött kisebb összeg. Olyan is volt, ahonnan csak az elutasító választ küldték — például Ung megye alispánja. 14 Segítették a gyűjtésben a budapesti és a vidéki lapok: a Pesti Hírlap, a Magyarország, a Pápai Hírlap, a Zalai Közlöny, a Székely Világ stb. 15 Adakoztak a magánszemélyek is. Az állandó választmány pedig javasolta a vármegye 10 Csány-Emlékkönvv. Szerk. Borbély György. Zalaegerszeg, 1906. 11 MP 1905. febr. 2. 3. p., MP 1907. aug. 29. 4. p., MP 1908. máj. 14. 1—2. p., MP 1908. júl. 9. 3. p., MP 1908. szept. 10. 2. p., MP 1908. okt. 1. 3. p., MP 1914. júl. 9. 2. p., MP 1914. júl. 23. 2—3. p. 12 MP 1906. szept. 20. 2. p. ,:! Gyűjtőív: ZML. Csány László Gyűjtemény '''Felhívás!: ZML. Csány László Gyűjtemény J5 MP 1907. ápr. 18. 4. p.
