Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

VII. Béres Katalin—Kiss Gábor: Csány László kultusza Zala megyében

közgyűlésének, hogy Zala megye 10 éven keresztül évi 500 koronát adjon a szobor felállítására. 16 A gyűjtőívek szétküldése mellett a bizottság — elsősorban természetesen Borbély — újabb pénzszerzési alkalmakat is keresett. Igen hasznos ötletnek bizonyult a művészi estélyek, népünnepélyek rendezése. Az 1908. májusában nyilvánosságra hozott számadatok szerint a Zalaegerszegen és Keszthelyen szervezett ünnepélyek eredménye 4500 korona bevétel volt. 17 (Az 1907. novem­ber 17-i keszthelyi ünnepély hazafias jellegű volt: a hangverseny után törté­nelmi viseleteket mutattak be Gizellától napjainkig. Zalaegerszegen viszont igazi népünnepélyt rendeztek szeptemben 8-án: a sportversenyek mellett aján­déktárgyakat árultak a szoboralap javára; a fő attrakció azonban a pózvai és nekeresdi cigányok által előadott „kannibálok tánca" volt.) Az említett májusi elszámolás után már több mint 13 000 koronát re­gisztráltak a számlán — Borbély javaslatára azonban újabb 3000 gyűjtőívet bocsátottak ki a zalai hölgyeknek címezve. Ennek és a kintlevőségek beérke­zésének köszönhetően decemberre 23 000 korona fölé emelkedett a szoboralap. A szoborbizottság december 13-i ülésén határozott a szobor elkészíttetéséről. Borbély György javasolta, hogy egy közismert szobrászt kérjenek föl a mű megalkotására, Bosnyák Géza elnök azonban ezt „az alkotmányos eljárásra és a jobb igazságra" hivatkozva elutasította és pályázat kiírása mellett fog­lalt állást. A bizottság ezt a változatot fogadta el, és kétévi határidővel pályázatot hirdetett meg egy 30—35 ezer korona összértékű szoborra. A kikö­tések között szerepelt, hogy csak magyar honosok pályázhatnak, továbbá ,, . . . a munka felállítása körül magyar munkások dolgozhatnak, s az emlék­szoborhoz felhasználandó anyagok is lehetőleg magyarok legyenek". 18 A következő évek továbbra is a pénzgyűjtés jegyében teltek: Borbély levelet írt a hazai takarékpénztárakhoz és adakozásra szólította fel őket. írt a megyei főszolgabíráknak, hogy az összejöveteleken gyűjtsenek a szoboralapra. Sikerült a felszámolás alatt álló zalaegerszegi fogyasztási és értékesítési szö­vetkezet vagyonát is megszereznie. Közben megemlékeztek Csány László kivégzésének 60. évfordulójáról. Püspöky Terézia, a vértanú miniszter Nagyváradon élő unokahúga —, aki ko­rábban már 400 koronát adott a szoborra — babérból és pálmából font ko­szorút helyezett el a Kerepesi temetőben levő sírra. A koszorú szalagját a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Borbély az újságban felhívta a füg­getlenségi pártot, hogy évente koszorúzza meg a sírt, mint ahogy azt a Pesten tanuló diákok meg is teszik. 1910-re a bevételek kezdtek elapadni; a lapban regisztrált gyűjtés gyak­ran csak 50 fillér, melyet N. N. adományoz (ez Borbély Györgyöt takarta). Pedig közeledett a pályázatok benyújtásának határideje, úgyhogy márciusban Bosnyák Géza 29 levelet küldött szét, a címzetteket a bíráló bizottságban való közreműködésre felkérve. 19 A bizottság április elején tartott értekezletén l6 MP 1907. máj. 9. 1. p. 17 MP 1908. máj. 14. 1—2. p. 18 MP 1908. dec. 17. 1—2. p., MP 1908. dec. 31. 1. p, 19 MP 1910. márc. 24. 3. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom