Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

szolgálati idő figyelembevételével valamennyi seregosztálynál betöltse, s ha szükséges, akár altisztekből is nevezhet ki századosokat. Feladata volt még, hogy emlékeztesse Jellacicot arra az ígéretére: ha a magyar hadvezetés is így cselekszik, csapatait visszavonja a Drávától. Hívja fel a bán figyelmét, hogy a magyar alakulatok egy részének visszavonása a megállapodásnak megfelelően megtörtént. Ha Jellacic ezek ellenére sem változtat pozícióin, a varasdi hidat a horvát sereg beütésének megelőzése érdekében bontassa le és a két országrész között mindenféle közlekedést szüntessen be. Hogy milyen meggondolások indíthatták Batthyányt Csány hatáskörének formálisan ugyan nem, de a lényeget tekintve mindenképpen jelentős megszorítására, közvetlen adatok hiányában nem lehet eldönteni. Feltehetően az, hogy a Melczernek szóló utasítás megfogalmazásakor bizonytalan volt a drávai biztosság sorsa, s a miniszterelnök a politikai ellenőrzés hiányát veszedelmesnek ítélte meg. Ám hogy éppen Melczerre ruházta, talán csak pillanatnyi elbizonytalanodásának tulajdonítható. Mert arra — bármilyen nagy nyereség lett volna —, hogy a „fekete-sárga szellemű" törzstiszt „konventbiztosként" lép fel, nyilván nem számított. Lehetséges persze, hogy Csányt akarta ilyen módon is figyelmeztetni, hogy lemondásával mennyire nehéz helyzetbe hozta a kormányt. A minisztérium egészéhez intézett augusztus közepe táján kelt jelentésének tanúsága szerint Csány pontosan érzékelte ezeket a problémákat. „Előttem bebizonyosodott — írta Melczerrel kapcsolatban —, hogy ő idegen a magyar dolgok fordulatában, és hogy ő lehet magyar politicus is, de most nem más, mint ollyan osztrák mintájú katona, ki a polgári hivatalt, ollyat mint biztos természet elleni dolognak tartja". Efelől annál is inkább biztos lehetett, mert amikor Batthyány rendeletét felolvasta Melczernek, az ezredes „csudálkozott a szolgálat nemén, minőségén", a teendők megbeszélésekor pedig — írta Csány — „őt visszatartózkodónak tapasztaltam". A királyi biztos ezt a még helyszínen levő Ottinger, s a vezérőrnagy által a főparancsnoki teendők ideiglenes vitelével megbízott Milpökk József alezredes befolyásának tulajdonította.

3

'

2

''

1 Ebben azonban Csánynak csak részben volt igaza, inkább arról volt szó, hogy a miniszterelnöktől kapott felhatalmazást Melczer törvényellenesnek tekintette, s a reábízott feladatokból semmit nem kívánt teljesíteni.

325 így érthető Csánynak a fegyveres alakulatok elhelyezését érintő rendelkezése is, amit annál inkább meg kellett tennie, mert egyes értesülések szerint a bán az augusztus 20 körüli napokban akarta megkísérelni a támadást. Ezek a hírek csakúgy, mint azok, amelyek július végére jósolták a hadműveletek megindítását, megalapozatlanoknak bizonyultak, de nyilván közrejátszottak abban, hogy az augusztus 15-én a drávai sereg főparancsnokává kinevezett Teleki Ádám vezérőrnagy

326 a táborba érkezése után a Nagykanizsán és környékén levő alakulatokat haladéktalanul a Muraközbe, illetve a Drávához vezényelte.

32

' Az új főparancsnoknak ez az energikus intézkedése nyilván jó reményekkel töltötte el Csányt, aki arra is megpróbálta rávenni Telekit, 324 OL Csány ir. Komáromban lefoglalt iratok. 359. szám. Vö.: Barta 58. :)23 Ehhez 1.: Nóvák 54., Urbán 1986/a. 560. sk. 328 Teleki kinevezéséhez 1.: Nóvák 54., Barta 63., Aradi 51., Urbán 1986/a. 561 327 Nóvák 54.