Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén
maradt a „csatatéren". 71 Az összecsapás hevessége is jelzi, milyen indulatokat szabadítottak el az egymással vetélkedő pártok. (Később mindkét fél úgy vélekedett, hogy ekkor, az 1834-es követválasztáson és tisztújításon szakadt két pártra a megye nemessége.) 72 IV. Kísérlet Csány perbefogására A zalai nemesség — lévén erősen differenciált ás megosztott — felemás módon viszonyult a Deák által hirdetett reformokhoz. Az 1832—36-os országgyűlés (Deák tevékeny résztvételével) végül is törvényben szabályozta az úrbéri viszonyokat. 73 Amikor azonban a törvény kihirdetésére és megmagyarázására került a sor, Zalában is felemelték szavukat a reformok bukására eddig titokban spekuláló konzervatívok, köztük olyan tekintélyek, mint Deák Antal vagy Zalabéri Horváth János.'' 4 Bár Csánynak az e kérdésben elfoglalt álláspontját nem ismerjük, csupán annyi bizonyos, hogy Deák oldalán szerepet vállalt az úrbéri törvény kihirdetését végző zalai választmányban. 75 Csány az 1830-as években több olyan alkalmi bizottságban is közreműködött, amelyet (a megyében is birtokos Széchenyi István példáját, útmutatásait és tanácsait követve) pártkülönbség nélkül támogatott Zala nemessége. Tagja volt pl. a Zala folyó vizének „regulázását" tervező választmánynak (amelyet maga Széchenyi hozott létre) 7(i , a „Lovak tenyésztését és nemesítését tárgyaló választmánynak"", és a megye népoktatási helyzetének felmérésére és fejlesz71 ZML. Kgy. jkv. és ir. 1834—2024., 2081—2093., OL. N. 119. Takács Sándor hagyatéka 25. doboz, 45. fasc, 6500., 6410/a., 6426., 27. doboz, 49. fasc, 7438. sz. vö.: Révész László: Die Anfänge des ungarischen Parlamentarizmus. München, 1968. 139—141. o. 72 Csány véleménye: Pesti Hírlap, 1844. január 14. (317. sz.) 29—30. p. A konzervatív Csík Boldizsáré: ZML. IV. 151. Megyefőnöki iratok. Külön kezelt folyamodások. 1850/75. Cs. B. önéletrajza. 73 Sándor Pál: Deák és a jobbágykérdés az 1832—36. évi országgyűlésen. In: Tanulmányok Deák Ferencről. (Zalai Gyűjtemény 5.) Zalaegerszeg, 1976. 125— 173. o. : '' ZML. Séllyey cs. lt. Deák Ferenc Séllyey Elekhez. Kehida, 1836. szept. 25., Váczy János: Deák Ferencz emlékezete. Levelek 1822—1875. Bp., 1890. 17—18. o. (Deák Ferenc Kossuth Lajosnak. Kehida, 1836. aug. 18.) 20—22. o. (Deák F. Kossuth Lajosnak, Zalaegerszeg, 1836. szept. 10.) vö.: Kónyi Manó: Deák Ferencz beszédei 1842—1861. 2. bőv. kiad. Bp., 1903. II. köt. 1—3. o.; Ferenczi I. köt. 231— 232. o. 75 Degré Alajos: Zala megye 1839. évi követutasítása. In: Tanulmányok Deák Ferencről, (Zalai Gyűjtemény 5.) Zalaegerszeg, 1976. 220. o. Csány reformkori iratai között nincs nyoma annak, hogy a jobbágykérdéssel foglalkozott volna. Miután azonban bevételeinek mindössze 15%-a volt úrbéres jövedelem, számára a jobbágyok terhének könnyítése (és később felszabadításuk) nem fenyegetett különösebb anyagi veszteséggel, így személy szerint sem a fennálló viszonyok konzerválásában, sakkal inkább megváltoztatásában volt érdekelt. ,,; Hertelendy Béla: A Zala Vízlecsapoló Társulat története. Nagy-Kanizsa, 1897. 22. o. (A társulat első pénztárosa Csány István volt.) 77 OL. P. 1522. Részes kiírás Csánynak címezve Zala megye 1838. január 15— február 12-i közgyűléséről.
