Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén

tésére alakított „népnevelési" választmánynak.

78 1838 nyarán a kapornaki járás adományait gyűjtötte össze a pesti árvízkárosultak javára.

79 Nevét azonban mégsem ezek a (kevésbé látványos) közszereplések tették ismertté (immár országos szinten), hanem erélyes fellépése a kormány terrorpolitikájával szemben. Lovassy László és az országgyűlési ifjak, valamint Kossuth Lajos szabadonbocsátását, és a Wesselényi elleni per megszüntetését (lényegében a sajtó és szólásszabadságot) követelő országos ellenzéki mozgalom egyik zászlóvivője éppen a Deák Ferenc nevével és politikai felfogásával fémjelzett Zala megye volt. Deák már az országgyűlés ideje alatt is fellépett ellenzéki barátai mellett (és a törvénytelenségek ellen), majd az országgyűlés befejeztével hazatért Zalába, és onnan, a megye körlevelein keresztül hallatta szavát, hívta fel az ellenzéket az összehangolt fellépésre.

80 Míg Deák jogszerű, higgadt tanácsaival segítette az ellenzék országos mozgalmát, a vármegyeháza nagyterme a heves vémérsékletű, határozott temperamentumú Csány dörgő hangú szenvedélyes beszédeit visszhangozta. A kollektív és egyéni szabadságjogok védelmét különösen szívügyének tekintette Csány: egyéniségéhez egész életében ez a fajta „feladat" állt legközelebb. Ebben az időszakban Deák Ferenc mellett már vitathatatlanul megyéje második legfontosabb ellenzéki vezetőjévé lépett elő. Míg a zalai ellenzék szellemi vezére a kiváló elméleti felkészültségű Deák volt, Csány nem (vagy kevéssé) foglalkozott elméleti kérdésekkel, ő szabadelvű párt gyakorlati irányítását végezte, a mások által már megfogalmazott reformtörekvések elfogadtatásáért küzdött és mozgósított a maga eszközeivel. Tagja volt annak a küldöttségnek, amely 1836 novemberében Bécsbe látogatott, hogy megyéje követelését személyesen adja át az uralkodónak.

81 Miután Csány Bécsben személyesen is tapasztalta, hogy a kormány elutasít mindenfajta ellenzéki követelést, még keserűbb kirohanásokat intézett Metternich kabinetje ellen a zalai megyegyűléseken. Szónoklatainak legélesebb részleteit rendszeresen kiemelték a megyéből küldött titkosrendőri jelentések: Csány egyre veszedelmesebb felforgatónak, lázítónak tűnt a kormány szemében. Az 1837. május 29-i közgyűlésen megvetéssel beszélt a nádorról is, azt mondta, hogy valamennyi élőlény között őiránta van a legkevesebb bizalommal, mert tudomása szerint ő volt a kezdeményezője Kossuth letartóztatásának. Csány a nádor vádolásától a főispán rendreutasítása után sem állt el, sőt véleményét a hallgatóság örömére megerősítette. Az augusztus 4-i közgyűlésen mondott beszédének minden mondatában szerepelt a „zsarnok" kifejezés, a kormány által a magyaroknak kínált méregpohárról beszélt, és a Szent Szövetség (amelyben Ausztria bízik) közeli pusztulását jósolta. Figyelmeztette a kormányt, hogy a magyarok nem fogják a mostani törvénytelenségeket elfelejteni akkor, amikor a bajbajutott Ausztria segítségért könyörög a „forrón szeretett magyar nemzetnél". A szep78

Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig (Zalai Gyűjtemény 9.) Zalaegerszeg, 1978. 55. o.; vö.: Degré 1976. 221. o. 79 ZML. Régi vegyes iratok gyűjteménye 48/1861. 80

Molnár András: Kísérlet Csány László perbefogására 1837-ben. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1988. (Zalai Gyűjtemény 28.) Zalaegerszeg, 1989. 137—141. o. 81 ZML. Kgy. ir. 1837:3; Kossuth Lajos Összes Munkái. VI. Bp., 1966. 933—934., 143—949. o.